Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

2. Gyarmathy Zsigmond: A vásárosnaményi Vörös Csillag termelőszövetkezet gazdálkodásának története /1951-1960/

326jőveteleken egyre gyakrabban került ismét napirendre a tsz fejlesztés problémája. Az 1959. június 11-iki ülésen a " Tsz fejlesztési bizottság munkatervének ismertetése és megtárgyalása • szerepelt.Azon vitatkoztak többek között, hogy hol legyen az uj Tsz major - a Tüzéppel szemben vagy a SEIÜíEVÁLI helyén. 1959 végén tanács ülésen a mezőgazdaság szociilista átszervezése szerepelt. Itt Tóth Károly tsz. tag szólalt fel, hogy ő már 12 éve tsz tag, de még aInden esetben meg volt elégedve. Az egyénileg gazdálkodók nevében Siket Gyula elmondta, hogy jelenben rendes körülmények között élnek, de nem tudni, hogy mi lesz a jövőben. Azt eldönteni még itt a tanácsülésen sem tudja, hogy mit csináljanak.Juhász András pedig azt feszegette, hogy ha a község, szocialista községgé alakulna, akkor a határ kevés a parasztságnak. Az agitációs munkának nem maradt el a hatása és eredménye. I960 januárjában az agitációs csoport segítségére érkeztek a MÉSZÖV dolgozói Nyíregyházáról, valamint a megye gazdasági felügyelői. Türelmes, de SZÍVÓS, kitartó munkájuk eredményeként megindult I960, január 20-án Vásárosnamény

ban is a belépés.Kezdetben csak a kisebb földterülettel rendelkező dolgozóparasztok léptek be. .Majd miután Juhász András, Kis3 Lá

szló,Konc Endre, Vaska István, ifj. Kiss Pál, Siket Gyula tekintélyes dolgozó-parasztok is a szövetkezés útját választották, három nap alatt az egész község a szövetkezés útjára lépett. 42 Elérkezett az idő, amikor dönteni kellett, hogy hány szövetkezet működjön Vásárosnamény

ban.A kérdésben az emberek valamennyien egyet értettek. Vélemé-