Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

2. Gyarmathy Zsigmond: A vásárosnaményi Vörös Csillag termelőszövetkezet gazdálkodásának története /1951-1960/

Többen beléptek időközben a pártba. Politikailag is sokat fejlődtek, politikai szemináriumokra járnak. Többen könyveket vásárolnak, s gyermekeik valamennyien beiratkoztak a könyvtárba olvasónak. Ók még szégyelik, de szivesen olvassák,amit a gyermek visz haza. Arra nem értek rá még ugyan,hogy iskolai végzettségüket emeljék, bár volt Vásárosnamény

ban dolgozók esti iskolája, de ennek fontosságát s^em értették meg. Megelégedtek azzal a tudással, amit a sajtó,gyűlések, előadások utján szereztek. 1956-ban az októberi felhők ránehezedtek a vásárosnamény! Tőrös Csillag termelőszövetkezet tagjaira is. Kívülről nyomást gyakorolt rájuk az osztályellenség is,- hol közvetve, hol közvetlenül szerette volna elemi, hogy feloszoljanak. Az akkori elnököt Vedres Andrást több esetben is hivatta a "Nemzeti Bizottság'^ nyilatkozzon, hogy mi a számitásuk !? Bár az elnökséget nem vállalta tovább, a feloszlatás ellené is harcolt. A párttagok kezdetben passzivak voltak, hiszen nem láthatták az események jellegét tisztán, de a vörös csillagok leverése tudatosította bennük is. MSZMP megalakulása után a tsz-ben is megalakult azonnal a pártszervezet, igaz, hogy a régi 18 tagból csak 6 maradt, s majd 8 lett a tagok száma. Komoly munkát fejtett ki a párt szervezésében Palóc Sándor, aki ez időben egy pár hónapig az elnöke is volt a termelőszövetkezetnek, majd párttitkára lett. Az ő határozottsága és elvi szilárdsága jó hatással volt a többiekre. Véget vetettek a frakciózásnak a tsz-en belül és hozzáláttak a munkához. 1959-re újra 14-re emelkedett a párttagok száma. 1956 után a párt és kormány határozatai nagyban