Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

2. Gyarmathy Zsigmond: A vásárosnaményi Vörös Csillag termelőszövetkezet gazdálkodásának története /1951-1960/

1954-ben a természetbeni osztást bőven pótolta a részében juttatott természetbeni érték. 1956-os és 1958-as évek ezen táblázata is mutatja, hogy az áruértékesítés viszonylag itt volt a legmagasabb, de ezekben az években a szövetkezetnek volt is pénze, tudtak előleget-is osztani. 1956-ban 18 család lépett be a tsz-be,igaz csak 9 kh földet vittek be összesen, tehát még most sem tudták lényegében a község középparasztjait meggyőzni. ^ Pedig 1958-ban már tudnak arról is beszélni,hogy ügyelni kell a mennyiségi munka mellett a minőségi munkára. ^ Elismerték, hogy szépen lábra állt a tsz,hogy van állatállománya, hogy 150 juhot is kivannak vásárolni, de mindez nem volt elegendő a falu megváltozásához. A termelőszövetkezet állattenyésztése hullámzó volt, s nem mindig hozta meg a várt jövedelmet a mostoha körülmények, a szakértelem és a lelkiismeretes gondozás hiánya miatt, s nem egy esetben a takarmánymérleg negatívuma miatt. Mégis áruforgalomban az állattenyésztésnek is van 40 szerepe. Hizó állatok száma és értéke Pt-ban: Év Sertés: Malac: Liba: Értéke: 1952 20 18 10.980 1954 7 6 27 23.184 1958 46 6 51.582 1959 21 Az áruforgalomban a napi pénzszükségletek fedezése szempontjából jelentős volt mindig a konyhakertészet, hiszen termeivényeikből már akkor is pénz élhettek, antik or más árut még nem tudtak értékesíteni pl. tavasszal. Mint kisegítő üzemág a tsz kováca - műhelye is bekapcsolódott a pénzforgalomba is. A tsz kovácsmühelyében dol-