Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

2. Gyarmathy Zsigmond: A vásárosnaményi Vörös Csillag termelőszövetkezet gazdálkodásának története /1951-1960/

A tagjai nagyobbrészt jól gazdálkodó egyéni parasztok, akik egyenlőre erősen kritikus szemmel nézik a termelőszövetkezet munkaját,de már felvetik, hogy az üléseikre miért nem jönnek el a tsz vezetői. Elhatározták, hogy közös határjárást szerveznek. ^ Megállapodtak a tsz és az egyéni gazdák kölcsönös segítségadásában. 1955 nyarán már megállapítják, hogy: "a termelőszövetkezet növényápolási munkájában az előző évekhez viszonyítva nem sok ellenezni való mutatkozik. Szépen végeztek a kukorica kapálással harmadszor, sőt a répát már negyedszer is megkapálták, a burgonya feltöltését kétszer végezték el, s július 8-án már hozzákezdtek a tavaszi árpa aratásához is." 20 A jó munkának meg is volt az eredménye.A vásárosnaményi Vörös Csillag termelőszövetkezet tagsága ezideig nem tudott olyan szép eredményekkel dicsekedni, mint 1955-ben. Pénzre átszámítva a szabadforgalmi áron egy-egy munkaegységre 80 forintot értek el.A buza termósátlaga ez évben lO.lOq és az árpáé l6.89q volt. 114 darab sertesük^valamint egészen jó állapotban lévő tehén és ló állománnyal rendelkeztek már ezidőben. A gazdaság szerkezetében igy a takarmány és trágya mérleg helyrebillent. A tagok elégedettek voltak. Lapos Sándor 1000 munkaegységre 80.000 forint értékkel részesült a közös munkából, Tóth Sándor 26.500 forinttal zárta ezt az évet a közösből. Megteremtődött tehát a tsz fejlesztésének egy jelentős feltétele. A termelőszövetkezetben van eredmény, van jó példa. Minden lehetőség adva van, hogy az önkéntességet figyelembe véve Vásárosnamény dolgozó parasztsága is belássa és irányt vegyen a nagyüzemi gazdálkodás felé. A tanácsülés az eredmények láttán "vállalta, hogy a tsz eredményeit népnevelő munkán keresztül tudatosítani fogják és a fejlesztés érdekében i, 22 gyekeznek minden segitseget megadni.''