Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

2. Gyarmathy Zsigmond: A vásárosnaményi Vörös Csillag termelőszövetkezet gazdálkodásának története /1951-1960/

tudott jó példát mutatni. Gál István: szerint: "állandó politikai iskolázással,valamint egyéb elméleti oktatással állandóan emeljük a tagság tudását, ami az egyik legfontosabb tényező ahhoz, hogy fejlődhessenek." S ezek után határozottabban is leszögezik, hogy" a boldogulás utja a nagyüzemi gazdálkodás" de a szövetkezetbe közülük nem lépett be senki,ahhoz még csaknem egy évtizednek kellett eltelni, hogy megérjenek rá, legelsőnek azok,akik már legalább a közéletücu szerepeltek. Természetesen a vásárosnaményi Vörös Csillag tagjai örömmel fogadták a tagosítást. Egyre több hang hallat szőtt a tsz-en belül, hogy most már megmutatják a kívülállóknak, hogy a társas gazdálkodás micsoda előnyökkel jár. Hiszen az első évben még a szétszórt parcellákon gazdálkodtak annak ellenére, hogy már közösen művelték a földet, nem tudtak mást tenni, mint járkálni egyik hely15 ről a másikra./ J A tagosításban a fejlesztést végző szervek, különösen a tanács vb. is reménykedtek. Reménykedésük alapját Kiss István fejezte ki: azok biztosan be fognak lépni, akiknek a földje bele esik a tagositott területbe./ A remény eredménye: 1952. január 12-én belépett 3 középparaszt s ezzel elkezdődött a válaszfal ledőlésének 17 folyamata./ Korántsem kell azonban azt gondolni, hogy ez a fejloo.es egyenes és visszaesés mentes volt. Az igaz, hogy 1953-ban a termelőszövetkezetből nem lépett ki senki a Hagy Imre féle program; hatására, de az is igaz, hogy nem is lépett be senki, S a fejlesztés kérdése el is hallgatott egy időre,Hagyón érdekes ennek a megállapításnak a bizonyítására a községi tanács vb jegyzőkönyveibe való betekintés. Korábban már az 1952-es esztendőből elég gyakran idéztem a tsz fejlesztés napirendjeiből. Kost 1953 végétől egészen 1955.február 10-ig külön napirendként nem került szó a termelőszövetkezeti fejlesztésről. Ezt a helyzetet mutatja egyrészt, hogy a tsz. földterülete hogyan alakult az évek folyamán. Ebből a képből az is levonható következtetésként, hogy a ter-