Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

2. Gyarmathy Zsigmond: A vásárosnaményi Vörös Csillag termelőszövetkezet gazdálkodásának története /1951-1960/

cm.közt váltakozik. Kémiai szempontból savanyu, sőt a savanyuságra jellemző, hogy a legtöbb helyen az altalaj is savas kémhatást mutat és a PH-ban kifejezett kémhatás mérteke sokhelyen a 6 alatt van. Mész tartalom sehol sem található. A Tisza menti sáv öntés talaját azért kell elkülönítve vizsgálnunk, mivel a hajdani tiszai áradások során a tiszai hordalékok itt rakódtak le elsősorban és igy a folyóval párhuzamosan haladva 3-4 km-es szélességben kiemelkedő öntés talaj lényegesen más tulajdonsággal rendelkezik. A hordalék állomány és a magasabb homoktartalom miatt ezek a talajok könnyebb szövet.üek, jó vizgazdálkodásu és őserejü talajok, melyek minden növényt buján megteremnek és bár többnyire savanyu kémhatásuak és szénsavas mésztartalmuk nincs, mégis a mészigényes növények termesztésére is alkalmasak, valoszinüleg aktiv mésztartalmuk miatt. 2. Közgazdasági helyzet Vásárosnamény 1960-ban alakult át szocialista községgé. A községben egy termelőszövetkezet működik. Llüködését 1951 ben kezdte meg kis létszámmal és területtel, 1960-ban vált az egész községet magába foglalóvá. A legsűrűbben lakott község a vásárosnaményi járásban a székhely, maga Vásárosnamény. Az 1949. évi népszámlálás adatai szerint 1 km -en a népsűrűség 261.5 fő. A lakosság teljesen belterületen él. Az 1949. évi adatok szerint egy mezőgazdasági keresőre jut az összes területből 6,5 kh. IDÍÖT-ből 5,5 kh. szántóból 4,1 kh. A mezőgazdasági munkaerő ellátottsága a feltüntetett adatok szerint kedvező. 1957-ig a szomszédosnak mondható Nagyvarsány községben is volt Gépállomás. 1957-től csak a 14-km-re eső Tiszaszalkán van» A gépállomás a járás északnyugati részén fekszik,

s