Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

2. Gyarmathy Zsigmond: A vásárosnaményi Vörös Csillag termelőszövetkezet gazdálkodásának története /1951-1960/

GYARMATÉT ZSIGMOÏÎD: A VÁSÁROSNAMFÁTYI "VÖRÖS CSILLAG" TERMELŐSZÖVETKEZET GAZDÁLKODÁSÁNAK TÖRTÉNETE 1951 - I960 1. Természeti viszonyok A vásárosnaményi járás Szabolcs-Szatmár megye északkeleti szélén fekszik. A járás székhelye Vásárosnamény. Kelet felől Gergelyiugornya, nyugat felől ill, északon Kis var s-íny és délen Vitka községekkel határos. Keleten Gergelyiugomyától a Tisza választja el. Keleti és délkeleti határában a Szamos és a Kraszna érinti és átszeli a határát. Vásárosnamény a járás nyugati felében helyezkedik el. A járás 31 községet foglal magába, melynek összes területe :100.330 kat.hold:ebből Vásárosnamény területe: 2.426 kat.hold. Vásárosnamény lakosainak a száma: ^ 1920: 2393 1949: 3515 I960: 3790 A Tisza balpartja a folyót követő sávban sik terület,azonban a nyugati határrész nyirségi jellegű homok-dombos vidék. A homok-dombos vidékre jellemző, hogy egész csekély átmenettel hirtelen emelkednek ki a homokdombok, melyeknek magassága a siksághoz viszonyitva a 30 m-t is meghaladja /Rózsihegy, Baglyos, Hugyó hegy stb./l A homokdomb vonulatok iránya általában észak, északnyugati, dél, délkeleti, meghatározva egyúttal a kialakulásukban döntő szerepet játszó 2 , szelek irányát. Vásárosnamény éghajlata az Alföld eszak- , 3 keleti peremvidékének megfelelően elegge szeisuseges. Vízrajzi szempontból a község keleti felére a Tisza és a Kraszna nyomja rá a bélyegét. Nagy az árterület. Az északi és északkeleti oldalon a Tisza balpartján a védőtöltések még ma sem teljesek, Kis- és líagyvarsány községeket csupán