Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)
Adatok Lónya történetéhez
mányt, Vejénei:, Sinon ispánnal: adta. Mikor II. Endre király feleségét, Gertrúd királynét megölték," az ebben való részesség niatt Bánk Bán és egész családja elvesztette birtokait, s azok visszaszálltak a királyra. II. Endre a lányai uradalmat egy Rusdi Kis Mihály nevíí nemesnek adonányozta. Az c özvegye másodszor Köké Jakabhoz,a Lónyay család egyik őséhez ment nőül. így került es a hat falu a Lónyay család földesurasága alá, mint jobbágyfalvak. Ezekhez 3 Lónyay Zsigmond szerezte meg Tiszakerecsenyt. Egy 1358-i Ítéletiével is említi a két Lányát. 4 Ekkoriban Lonia és Lonya alakban szerepel a falu neve és mindig két Lányát említenek, nem Hagy- és Kislányát. 1418- ban Kislónyán vám volt. 1419- ben ismét szerepel a két falu neve egy nemesi birtokot megerősítő oklevélben. Az 1437-es csehországi nagy parasztmozgalom hullámai idáig is elhatoltak.A néphagyonány enlegeti a csehek bejövetelét Aormegjelülés nélkül/,sőt a nagylónyai református templom építését is nekik tulajdonítja,de a szakértők megállapítása szerint ez még a HIV.században, legkésőbb a ZV. század elején épült.Ha nem is a husziták építették a templomot, mindenesetre jártak itt. A mohácsi véss után az egész környék a Habsburgok uralna alá került,mint a királyi Magyarország része js szenvedett l6o6-ig.Hépe azonban megmaradt jé magyar hazafinak. Földesurai, Lónyay Péter és Gergely is a nemzeti párthoz csatlakoztak 1526 után, Lónyay Pétert a szintén nemzeti párti Zaberdino Mátyás felszálította nagylányai ősi kastélya felég-etésére, hogy oda a császárhoz szíté pártütők be ne fészkelhessék magukat./Erre írott adat van./ Itt nem volt helyük a pártütőknek, ezért a kastély felgyújtására nem volt szükség. 1567-ben tatárok pusztították végig Bereg megye kis