Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)

Beregi „tudalmasok”

_ A vén Hajas Pesta bátyájának,gujás vóut lobogóus inge vóit. Her as ón üdémbe' azt hortak. Szcugako romba ki vittem a lovakot éccakára a sarjura ejtetni

. Eccer jött egy nagy ember lobogóus ingbe. Szöulok neki: "Pesta bátyám,maga a*" - Hem szóul semmit, megyén le a Tiszaszálr

e. Eegy'ek utánna, hát keresztüllép

te a Tiszát a nagy ember! P.Filep Áron 78 é. fm., Lónya. - Szent György éjszakán éjfélkor feljön egy kertben egy féltestü, félfejű ló. Aki azt meg tudja nyergelni, egy kád aranyat kap ! Beregdaróc. Varga Olga szakköri tag gyűjtése, 1954. /A sámánnal, illetve táltossal kapcsolatos jellemző vonásokból találtam néhányat, de itt nem hozták összefüggésbe a táltos fogalmával./ A betlehemes öreg a fején lévő kifordított sipkába /báránybőrkucsma/ tollseprűt tűz oldalról. Hem mindig. - Ha valatíLnek elveszett valamilyen tárgya.

rostát ve tettek. Heveket mondtak: s utána ezt a néhány- szót: "Ssent Pál, Szent Péter, ki vitte el?" /Péter és Pál helycseréje is olyan jelentőségű lehet, mint más vidéken a visszafele számolás!/ Akire a rosta fordult, az vitte el. Szabó Ibolya gimn. tan. gyűjtése, Olcsvaapáti. Rostaforgatásról, beleszúrt olló segítségével Lónyán is hallottan, nagyobb gyermek koromban. Hódját akkor még nem tudakoltam. Azóta nem találkoztam vele, talán meghalt a tudója. - A szita és a dob, a rostához hasonlóan a sámándob emlékekónt szerepel népünknél, anélkül, hogy a legtöbben tudnának róla., így ebben a gyermekjátékban is; qn

i egyébként országszerte megtalálható; 74.