Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)

Közmondások és szólások a beregmegyei Lónyáról

157. Ml a fizetés? kérdezik a munkálkodótól. Hat nap a he tedik a ráadás! válaszolja mindig. 158. Ha u nem vóuna. meg a penyész, ki enné meg a kényért? mondják a lusta, dologtalan emberről, /tréfásan/. 159. Botjával keresi kenyerét: pásztor. 160. He bízzál pénzbe, csak észbe! 161. Ki ocsút vet, gázt arat: ki hogy dolgozik, úgy látja hasznát. 162. A gaz magától ia megterem. 163. Szapora, mint a rakamazi kolompár, /b

urgonya/. 164. Hagy fába vágta a fejszét

: nehéz munkába fog. Élelem, ital 165. Étel, ital, álom, szükséges e három. 166. Ha kenyér van, minden van. '7- Karácsonyba kalácsot.húsvétba kenyeret, pünkösdbe: a- hogy lehet: addigra elfogy a liszt. 168. Lesz kolompér.lesz paszuj. szegény ember, ne búsulj!: akkor mondják, ha fogytán van a kenyér. 169. Elébb a tálba, aztán a szájba! meg kell dolgozni' az élelemért, hog; egyen a tálban. 170. Lencse, borsóu. kása, mind Isten áldásai gyermekek mondják tréfásan. 171. Kása nem étel.tóut nem ember: az mondja, aki nem szereti a kását. 172. Úgy eszik, mint a Móunár tyúkja: nem éhes. 173. Levendula levele, itt az étel, be vele! 174. Mindig éhe

s, mint a Kosztya lova! nem adott neki enni és panaszolja,*hogy mindig éhes a lova. 175. Étkes. mint a ?

eter Erzsi macskája

: éhezett. 176. Meddig mégy kenyér nélkül? Mi

g a lepény ki nem sül!