Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)
Gombagyűjtögetés
Lehet, hogy a régi gombászedegetőket idézi ez a mondás: bizonyára külön csoportban mentek gombázni, csirke-, picirke- s egyéb gombát szedni a lányok-asszonyok, s külön a fiúgyermekek; az anyás kisfiúk pedig nem a fiukkal, hanem anyjuk csapatával mentek gyűjtögetni. /Egyéb élelemnek a gyűjtögetése is csoportosan történt a veszélyek miatt! / A gombázásról beregi viszonylatban Lehoczky Tivadar "Beregvármegye monographieja" /1881./ c. kitűnő munkájának II. kötetében /404.old./ ezt mondja: "A gomba,áfonya, szeder, málna és eperszedést a lakosok mindenhol gyakorolják, házanként árulják. Különösen az oroszok /ruszénok/ szokták házaikat aszalt gombával bőven ellátni, mit kevés tejjel vagy savanyu habarékkal föleresztve jóízűen esznek..." Ezt magam is tanúsíthatom, mert 1935-ben nyáron nagybátyáméknál járva Munkácson,sok száritottgomba-füzért láttam náluk, amit a ruszinoktól vettek. Kekünk is adtak belőle s még tél végén is friss ízű gombalevest lehetett főzni a darabokra vagdalt szárított gombából! /- Sajnos azonban, hogy mivel csak még ezután kát évvel, lettem botanikus és három évvel később,1938— ban néprajzos - akkor elmulasztottam megkérdezni, hogy milyen fajta gombát szoktak megszárítva, felfűzve tárolni a ruszinok./ A gombával kapcsolatban meg kell még emlékeznünk a nem táplálkozás, hanem tűzgyújtás céljára szolgáló taplógombáról is, amit fákról szedve, kifőzve és megszárítva túzcsiholáskor a szikra felfogására használtak, továbbá a hegyekben - Lehoczky szerint - taplósipka készítésére is. /A gombáról mostanság csak ennyit tudok írni. "A lónyai vizek néprajzá"-ban szándékosan nem terjeszkedtem ki bővebben erre a kérdésre, mert egy másik tanulmányomban,"A
