Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)

Jeles napokkal kapcsolatos szokások és hiedelmek a beregmegyei Lónyán

fié

gen Lónya határában sok álló- és folyóvíz volt és ezekben rák. Űrnapján hívták egymást rákászni az emberek. Sok rákot fogtak, kézzel,

«kosárral. Szent János napján /jun.24./ a néphit szerint felsza kad az élet töve

./A búzát hívják életnek/ Addig nő a buza, de ennek a napnak az éjtszakáján felszakad a töve,most már nem nő többet, csak érik, szőkül. Azt tartják, Szt. János napjáig barnítja a nap az embert, attól fogva csak szőkiti a haját, mint a búzát. Ha Szent János napján vetik a kölest, akkor a vető zsákba kulcsot tesznek a mag közé, hogy el ne hordja a madár az elvétett magot. Az az anya, akinek kis gyermeke halt meg, Szent János napjáig nem eszik főüdi epret

, /szamócát/. Magyarázata: a meghalt gyermek, mint kis angyal, a többi angyalokkal megy epret szedni. Ha az anyja epret ennék, a gyermeke kosárkáüres maradna, s a többi angyalok kérdésére sírva felelné: "Édesanyám leszedte, megette!" /Ez a hiedelem Svájcban is megvan/. Péter Pál /jun.29./ a hagyományos aratáskezdő nap.Náilunk is számontartják, de itt a hegyek viszonylagos közelsége miatt aránylag hűvösebb az éghajlat, mint beljebb az Alföldön, ezért nálunk néhány nappal eltolódik az aratás kezdete. Köztudomású, hogy "István király napján" mennek el a gólyák. Ez pontos megfigyelésen alapszik, a kenyér ünnepe után valóban ritkán látni egy-egy elmaradott gólyát. A szép, hosszú, verőfényes ősz a nyárra emlékezteti népünket.

Pel is osztja részekre:Kisasszony napjától/szept. 8./ Szent Mihálylg /szept. 29./ van Kisasszony nyara, /ekkor virágzik a kertekben, temetőben az Aster perennie,amit kisasszonyvirágnak hívnak/, Szent Mihály napjától október