Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)

Rákóczi nyomában a Tiszaháton

kép. Ezen egy Rákóczihoz hasonló, színes egyenruhás férfi búcsúzik egy szép fiatal nőtől, a feleségétől, s elmaradhatatlan egy nagy kutya. Az egyenruha inkább 1848-ra utal. A kép nem művészi, de olyan szeretettel őrzik, mintha valóban Rákóczit ábrázolná. A vállra omló hajat Beregben az idősebbek ma is Rákóczi-hajnak nevezik, akkor is, ha nők viselik. E sorok írója még ismert egy 90 éves öregembert, aki Rákóczi-hajat viselt, már hófehéren! Tarpán Belényess

! Ferenc mindig magyar ruhában járt és Rákóczi-hajat viselt, idősebb korában feketére festve, mert nagyon hasonlított egyébként is Rákóczihoz, ^rre nemcsak ő maga, hanem még leszármazottai is büszkék voltak. Zrinyi Ilonát a beregi néphagyomány is szép asszonynak tudja. Emlékezetben tartják, hogy sátorverés céljából a katonái süveggel hordtak neki össze egy halmot, amit ma is Szépasszony dombjá

nak neveznek. Rákóczi feleségéről annyit tudnak, hogy ő szabadította ki férjét a fogságból. Fiairól tudnak, de név szerint csak azok, akik már könyvből olvasták. Kurucok Rákóczi szabadságharcának kezdetén Esze Tamás tarpai születésű /parasztember/ szavára 330 gatyaszáras tarpai paraszt az elsők közt fogott fegyvert a magyar szabadságért. Ezért kapta Tarpa a "kuruc" melléknevet, amit ma is büszkén viselnek. Irigylik tőlük a gulácsiak, akik azt mondják: Gulács is kuruc, csak már nem tud róla! A jénaiak pedig kuruc érzelemben vetekednek a tarpaiakkal, mert több - név szerint ismert - kuruc őssel dicsekednek, s "jándi kurucok"-nak nevezik magukat. Kuruc önérzetük még megnöve5.