Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)

Szép László: Nyírvasvári földrajzi nevei

SZÉF_LASZLÓi Nyírvasvári: önálló tanácsú község. Szabolcs-Szatmár megyében a nyírbátori járáshoz tartozik. Az 1962-ben kiadott MAGYARORSZÁG HELYSÉGNÉVTÁRA ezerint Nyírvasvári 494o kh. területen fekszik. 516 lakóházban 2268 ember él. Villany, könyvtár, általános iskola, postahiv

a

tal és mozi van a faluban. Vasútállomása nincs, de autóbusz naponta menetrendszerűen közlekedik. A községhez tartozik Máriamajor tanyai település, ahol 32 lakóházban 143 ember él, valamint Kereknád, Kiscsonkás, Eagycsonkás és a ^orgyántag. Ezen a négy tanyai településen 7 lakóházban 24 ember el. A falu nevének eredetére vonatkozó magyarázat a nép széles rétegét illetően nincs. Elszigetelt, kevesek által ismert az a magyarázat, miszerint hajdan ezen a helyen vár volt, amit homoksánc védett. A szél és a víz pusztító m nkájának megakadályozására a sáncot "vasfűvel" ültették be. így erős volt akár a vas. Innen az elnevezés: Vasvár. Teljes nevét a nép ma sem használja. Csupán csak így:Vasvári. Ehhez hasonlóan minden más nyír

rel kezdődő falu, vagy község neve csak rövid alakban él. Például: Bátor, Beitek, Császári, Pilis. Bizonyítja ez azt, hogy a "Nyír" szó később került a községek neve elé, és ez hivatalos intézkedés volt, amit a nép mind a mai napig sem tett magáévá. A Nyír és a Vasvári szó nyelvtani összekapcsolódása az 183o-es években mehetett végbe, ugyanis az ebben a korban készített feljegyzések, térképek, bélyegzők hol a Nyír-Vasvári

, hol a hyírvasvári alakzatot használják. A korábban hivatalosan is használt "Vasvári" szó sem