Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)
Varga László: A parasztudvar és építményei Nagydobos községben
A kamrában tárolták azokat a tartós használati eszközöket, amelyeket egyrészt védeni kellett az időjárás viszontagságaitól, másrészt nem is volt rájuk szükség csak időszakonként, illetve volt már bennük annyi érték, hogy megérte azt ellopni az élelmes embernek. A kamrában külön sarokban voltak a szerszámok. Itt a kampószegen függött a kasza , a csapója oldott volt, hogy használaton kívül ne renyhüljön; A rend kedvérért-egy szeggel lentebb - a fentár, a fentéres tarisznya , fentárben a kaszakű a tarisznyában az üllő , üllókalapács . A kaszától tisztes távolságra, biztonsági okokból legalább attól egy méternyire, volt a falhoz támasztva a gombosvilla,egy vagy két darab háromágú favilla. Itt pihentek a kapák , legalább annyi, amennyi beszámítható családtag állt éppen rendelkezésre munkára.Itt voltak a tartalék kapanyelek, a kapanyelek mellé támasztották a falhoz a vasgereblyét . Volt legalább három hadarócsép /a nyél ée a csapó együttes neve/. Idekerült ; a csákánykapa , nagybalta, kisbalta ás a buzatisztitószerszám . kb. 5-6 cm széles kis vasnyelv volt ez, botba erősítve és a férfiak csúfolódása szerint az asszonyoknak erre a szerszámra különös gondja volt, mert tavasszal /míg zsenge volt a búza/ ezzel pusztították ki a határban a sárgavirágu szurókát a sarjadó búzából. Volt még itt egy vagy két ásó , három fürész. Egy kétnyelü keresztvágó, egy ives és egy ágfürész . Ez utóbbiak ugyancsak szegen lógtak. Hagy kampószeg tartotta a tartalék abroncsokat , a kávekötődrot csomót, tűzre vágott gallycsomót kötöttek össze azzal. Ugyancsak szegen lógott a salló . Sarló volt kettő is.Egy recásfogú, ezzel vágták le a vastagabb végű szárakat és volt simáé 1Ű sarló is, főleg csalamádé vágásra. 88.
