Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)

Balla Gedeon: A dombrádi füzes

lül pedig ömlesztve. így levegős volt, jól száradt az egyébként még frissen, nedvesen összeaprított ás összerakott fa, Alapja tégla alakú volt. Nagy általánosságban másfélméter széles, és az Összevágott anyag jnennyiságe szerint 2,5-3 méter hosszú. Ha azonban sok volt a vágott fa, akkor 2-3 méter után elválasztó falat raktak, ugyanazzal a módszerrel, mint az oldalfalak esetében. Inkább sarkosan szerették rakni, így talán biztonságosabb is volt. Jobban meg lehetett erősíteni. De rakták legömbölyített végekkel is. Különösen a csobakból aprított hasábokból és az úsztatott fából rakták így. Alulról felfelé ugy 7o-8o centi magasságig egy egészen keveset kifelé tartott a fal. Onnan felfelé aztán befelé tartott a rakás iránya, kupszerüen. Felül kb, félmáterre közelítették meg egymást a befelé tartó oldalfalak. Tovább már nem végükkel kifelé, hanem hosszan fektetve enyhén hajló ívvel lett a tető befejezve. Alkalmatosság ezerszám, eszköz, építmény. Pl. kapa, villa eszközökre, szerszámokra nagyon gyakran használják, ha jó fogása van ás könnyen,jól it lehet vele dolgozni. Egy jó élü, jó kapára "de jó kis alkalmatosság,élvezet vele dolgozni". Gépekre és általában minden ilyen munka végzésére való eszközre is mondják. Egy szerencsés hozzáépités, bővités, pl. házhoz, ólhoz, szintén alkalmatosság. Ha a So.