Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)

Balla Gedeon: A dombrádi füzes

az eesen le, mert jövő vasárnapig nem lesz alkalom a szedésre. A szedés végeztével aztén újra szekérre ültek, de még nem haza indultak, hanem ki a Tiszára a lovat fürdetni,meg egy, kicsit megmártózni a Tisza vizében. Ha ismerős volt a kocsis a lapályon, akkor fordult egyet a lovaknak haeigárő vízben. Bizony vigyázni kellett, mert ha véletlenül valami lágy helyen a szekér alatt süppedni kezdett a talaj, akkor kellemetlenséggel járó kalanddá vált a jó vasárnapi fürdőzés. Fürdés után visszamentek a gyümölcsösbe, felrakni a szekérre a kosarakat, a megtelt hordókat. Bizony jócskán dél volt már mire hazaértek a megszedett szilvával, körtével. Pallószegben, különösen a cigándiak helyben meg is aszalták a szilvát. Másfél méter hosszú, 7o-8o centi széles, ugyanolyan mély, szabályos falu gödröt ástak, ebbe fűzfa vesszőből megfonták az aszalót. Alul, ahol a tüz járta az aszalót, ott megtapasztották vékonyan. 3 már lehetett is használni. Az öregek szerint az volt az igazi jó aszalt szilva. Vadon termő nyári gyümölcs a íízesnek csa. a szeder volt. Az egész fízes aljnövényzet 5nek legnagyobb részét ez a növény alkotta* A strandoló fiataloknak a f'Üroéet kiegészítő szórakozását a szedrezes jelentette. Ha már szórakozásról beszélünk, akkor nem feledkezhetünk meg a fizesi bálokról, majálisokról. Az óvodától, iskoláktól kezdve mincer, társadalmi szervezetnek meg volt a saját táncos, legtöbbször egész napos szórakoztató" ünnepélye a füzesben. A falu melletti részlen a vásártér és a kastélykert közötti erdőrészben, a töltés melletti bányák egyikében volt nagyon alkalmas hely. A bánya földjét lapáttal elegyengették,homokkal felszórták, s így olyan sima és kemény volt, mint e falusi házak föld padlója. Nagyszerűen lehetett rajta táncolni. A fától iá67.