Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)

Orosz Károly: Népi gazdálkodás és táplálkozás, szavak, szólások Dombrádon

a betevő falatra sen tudtak elegendő pénzt keresni.Ilyenkor a nehéz munka, a sors által megviselt családfő ingerültebb lévén a "rovást" a gyerekeken verte le". Sok dombrádi ember használja még ma is a "Hübele Balázs lovat ád Isten" szólást, amit akkor szokás mondani, ha egy ember hirtelen belekezd valamibe, anélkül, hogy értene is hozzá. Ugyanígy említhető a "több nap, mint kolbász" kifejezés, amivel a takarékosságra intést fejezik ki. Mint minden faluban, nálunk is viselnek még a mai napig is ragacványneveket az emberek. A- legtöbben ugyan haragszanak érte, pedig nem mindig indokolt sértőőöttségük. Ezek a ragadványnevek sok esetben csúfnevek is, de legnagyobb részben az illető származására, jellemző sajátosságára utalnak. így például azonos nevű lakóink megkülönböztetésére az apa vagy anya vezeték, illetve keresztnevét mondták az illető neve elé. Mem tudni miért, cc erre is nagyon haragszanak az emberek, pedig nincs, rá semmi okuk. így a Bucsku Szántó, Béni Oláh, uron Veress, Zsige Eagy, Fapi Gáncsos, Locsi Szabó, Béni Veress, Cibere. Baglyos, Lani Szántó, Tamás Ballá, Marci Ágoston, Jutka Lgoston, Lencsés Ágoston, Mezősi Ballá, Gyulaszegi Ballá nevek esetében a vezetéknév előtti Bucsku, Béni, Áron, Zsiga, Fapi, Locsi, Cibere, Dani, Tamás, Marci, Jutka, Lencsés, Mezősi, Gyulaszogi ragadványneveket az illető család valamelyik elődjének keresztneve vagy vezetékneve után kapta. Ez egyébkánt az itt felsorolt nevekből tisztán láthetó is. Vannak eztán olyan ragadványnevek is, mint a Dolláros Szántó, Seftes Ágoston, Leres Szabó, Lobos Szabó, Pogány Karsányi, Gubás Harsányi, Virnyák Tutor, Mitik r.ajy, 57.