Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)

Balogh László: A szilva termesztése és földolgozása Szamosszeg községben

Pájinkafoűzdé-be. ahol a hivatásos szakember, az állam által megszabott tarifa szerint elvégzi a pálinkafőzést. A gazda csak azért van ott, hogy el ne cseréljék a cefréjét, illetve be ne csapják.A pálinkafőzdében éjjel-nappal folyik a munka ilyenkor, s így a gazdának gyakran éjszaka kell ott lennie. Este természetesen sok a ráérő koma és barát, akik elmennek megnézni, hogyan áll a főzés.így általában iszogatás következik, és a kifőzött pálinkát bizony gyakran mámorosan viszi haza a gazda. Hoha a pálinkafőzés nem népies foglalkozás, meg-említhetem,hogy 1945 óta nem ismeretlen a szamosszegiek körében a népies pálinkafőzés sem. Ez ugyan törvényellenes foglalkozás, a pénzügyi hatóságok üldözik is, azért mégis csinálják. Alkalmam volt az ilyen pálinkafőzés menetét is megismerni, s ezért nem mulaszthatom el, hogy le ne írjam. A népies pálinkafőzés szamosszegi megfigyelésem szerint a következőképpen történik: a cefrét ritkaszövásü vászon kendőn átszűrik, és a sűrű részt eldobják.Csak a leszűrt levet főzik. Ezt tízliteres zománcozott fazékba teszik hátomliterenként. Drótból állványzatot csinálnak a fazékba olyan magasat,hogy egy-két ujjnyira a folyadékból kilátszik.Erre az állványra egy akkora porcelán t.lat állítanak, ami a fazékba belefér. A fazék szájának peremét vizes kendővel vonják körül,és egy zománcozott tállal befedik. A tál kissé ferdén áll a fazékon, ás telve van hideg vízzel. A konyhai tűzhelyen ekkor főzni kezdik a cefrelevet, tiikor a tálban levő víz fölmelegedett, kicserélik. Háromszori csere után kész a pálinka. A hőség hatására ugyanis a szesz párásodik az edényben, és fölfelé törekszik. A hideg vízzel telt tál fenekén azonban lecsa-