Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)

Balogh László: A szilva termesztése és földolgozása Szamosszeg községben

saság, különösen a fiatalok, feszélyezve érezték magukat, s így a hangulat színtelenebb volt. A szegényebb, szilvával nem rendelkező gazdák közül kettő-három általában társulni szokott az ilyen részes lekvárfőzésre. De gyakori volt az is, hogy egy népesebb család egyedül vállalt részes lekvárfőzést. Nem kötelező gyakorlat volt ugyan, de úgy látszik, hogy azoknak a vagyonosabb gazdáknak főzték a szilváját a szegényebbek, akiknek földjében amúgy is részes munkások voltak. A felesben történő lekvárfőzés a harmadoshoz hasonló volt. A lényeges eltérés csupán annyi, hogy a tulajdonos ez esetben csak a szilvát adta, egyébről a munkás gondoskodott. Ennek ellenében a főzött lekvár-mennyiség fele illette a dolgozót, 4. A szilva egyéb haszna és földolgozása Már említettem, hogy a szilvát szívesen fogyasztják nyersen is. Általában ebből áll a reggeli és a vacsora. A gazda fölköti surc-a alját,jókora kenyérszeletet tesz bele és lemegy a kertbe. Úgy, közvetlenül a fáról szeretik inkább fogyasztani. Este, mikor a munkából hazajönnek, újból a kertbe mennek a szelet -kenyérrel. De kiviszik magukkal a mezőre is. Ekkor van a paszújszedés ideje, amit a gyerekek és nők végeznek, A tengeri suská-ból házilag font szatyorban a kenyér és üveg víz mellett néhány kilónyi nemtudom szilva ÍB található munkaközbeni csemegének. Az érett szilvát a lekvárfőzés és nyers fogyasztás mellett különféle munkamozzanatokkal és eljárásokkal igen változatosan dolgozzák föl.A földolgozás egyik ilyen módja újabban a befőzés.Az egyee szilvafajták ismertetésekor a befőüszt-ról már szóltam. Az eljárás nagyjából azonos