Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)
Balogh László: A szilva termesztése és földolgozása Szamosszeg községben
említettük,hogy a cibere a konyhán is jelentkezik habártcibere néven, mint egy ételféleság. A kész lekvár pedig szinte nélkülözhetetlen cikke a szamosszegi éléskamrának. Ï ogyasztásának legegyszerűbb ás legáltalánosabb formája a kenyérre kenve való fogyasztás. Lekvároskenyér néven naponkánt megjelenik minden szamosszegi családnál.Különösen az örökké éhes, pontos étkezési időt ki nem váró gyerekek kezében gyakori, de a felnőttek is rendszeresen f ogyasztj ák. ízesítőként megtaláljuk a mocskostészta néven ismert eledelen.' Ez hosszú és széles laskára metélt főtt tészta, amire főzés ás lezsírozáe után tejjel kissé fölhígított szilvalekvárt tesznek, és annyira elkavarják, hogy a hígított lekvár minden tészta szálat bevon. Töltelékkánt ez van az országosan jól ismert derejében, ás a nagy egyházi ünnepek elmaradhatatlan beigliszerü lekvároskalács-ában. Le a kolompér-ral gyúrt pucu illetve pucunyika néven ismert ' nudli ' sem igazi Szamosszegen, ha nincs közötte bőven lekvározscombóuc. Még a pala__ csintat is ugy szeretik a szamosszegiek,ha minden turouspalacsinta után egy lekvárospalacsinta következik. Végül aztán említsük meg a kukorica lisztből főtt, lekvárralis ízesített lekvárospuliszkát . 2 JL _A lekvárfőzés_társas-munka jellege Számösszegen a lekvárt nem csupán önellátási célra, hanem piacra is készítették. Egy jól termő szilvafa 50100 kilogramm gyümölcsöt is megterem évente, s így sok gazdának 25-30 mázsa földolgozásra és értékesítésre kerülő szilvája volt jó termés esetén. Ennek egyrászát gyümölcsként értékesítették a faluba rendszeresen járó zsidó 2o.
