Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)

Szép László: Nyírvasvári földrajzi nevei

nyugaton, hanem Szabolcsot Szatmártól ia elválasztotta. A történelem folyamán a megyehatár hol ide,hol oda tolódott, emiatt a két vármegye nem egyszer perben állott egymással. A Grófitag egy részét az 193o-ae években perelték vissza Szabolcs vármegyétől. Ezt a földdarabot ma.is Peresföldnek nevezik. NYÍRI KOSÁR. Kis földdarab. A név eredetét az adatközlők nem ismerik. KOMMUNISTA KÖT. Ma is meglevő kút, ahol 1919-ben a falu kommunistái titokban összejöveteleket tartottak. A Tanácsköztársaság kikiáltása után itt kezdték meg a földosztást. SZALLASERDŐ. Több erdőt jelöl. A nép ma csak egy erdőre vonatkoztatja. TÖLGYEÁS, Tölgyfával beültetett földdarab. VARJUS EFJJO. A fakón sok varjú feszkelt. 40-50 evvel ezelőtt az uraság a gyermekeknek pénzt adott minden leszedett fészek után. KISKEREKERDŐ. Erdővel beültetett rész, amit a szántóföldek nem sarkosan, hanem ívben öleltek körül. Volt ehhez hasonló, erdővel borított nagyobb terület is, ezt Nagykerekerdőnek nevezték. Mindkét elnevezést ma is használják, HAGY KEREKERDŐ, Kiskerekerdő. RAGYCSONKÁS. Az elnevezés egy földterületet jelöl, a rajta lévő tanyai településsel.. Valamikor erdő borította ezt a részt. Kiirtották, az irtás után visszamaradt facsonkról kapta a nevét. A megtisztított területre házakat építettek. Iskolája is volt. 1945 után fokozatosan elnéptelenedett.Ma a tsz sertéstelepe van ezen a helyen. Hasonló körülmények között alakult ki a Kiscsonkás is. KISCSONKÁS. Nagycsonkás. LATOR TANYA. Jelenleg már a belterülethez tartozik. Az összeépülés előtt egy házból álló tanya volt. Lakója iszá122.