Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)

Balogh László: A szilva termesztése és földolgozása Szamosszeg községben

a többi szilvafajta már elfogyott. Aszalásra és lekvárfőzésre egyáltalán nem használják. Egyik-másik udvaron megakad néhány lúszemü szilva-fa is. Ez nagyszemü, hosszúkás bogyójú, magvaváló fajta. Hája sötétkék,de gyakori rajta a forradásszerü barna ragya. Szeptember végén,október elején érik. Edes íze miatt csemegének is szívesen fogyasztják, kemény húsa miatt pedig a háziasszonyok szeretik befőzésre olyannyira,hogy miatta gyakran veszekedést is csapnak a gyerekekkel.Azok ugyanis egy-kettőre lepusztítják, ha nem ügyelnek rá. Aszalásra, lekvárfőzésre ezt a fajtát sem szokás használni. Magyon ritkán,de előfordul a fej jer szilva néven ismert fajta is egyik-másik portán. Lédús, sárgászöld héjú, apró, gömbölyű szemű, nem magvaváló fajta ez. Egyidőben érik a nemtudom szilvá-val. layers fogyasztása mellett egyesek befóüszt-öt is készítenek belőle, ér ez nem általános, mert dunsztoláskor a vékonyhéja szétreped,húea ellágyul. Aszalásra és egyéb célokra teljesen alks lmatlan. A gyerekek kedvéért ültet a gazda legföljebb egy fát. Uinden portán található egy-két fa,-noha sok hcer.na nincs - a fosóuszilva néven emlegetett fajtából is. -z 2 _—

K . szilvafeleség nagyon apró, gömbölyű szemű, feketésen-kók színű, nem magvaváló. Későn érik. LÍg az októberi dér meg nem csípte, vákonyhúsa kemény, és szinte ílvezhetetlenül fanyar ízű. A dércsípés után meglágyul, és általában e -y~ szerre a fája alá ömlik. Innen van a neve, is.A meglágyult és tömegesen földre hullott szilva ugyanis hamar összetörődik, szétfolyik, s megbarnult színével valóban a hí[ rülék látszatát kelti. Figyelmeztetőként megjegyzem, ho y nem szabad összetéveszteni ezt a fajtát az országosan "kökényszilva" néven ismert fajtával,mert nary hasonlósága ellenére sem azonos azzal. A fo.?óuszilvá-t nversen nem