Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)
Varga László: A parasztudvar és építményei Nagydobos községben
másodperc töredékéig - addig csak, míg a másik lendületét megtörték - nem engedték el a villanyelet, nehezéket képezve így azon. Lz is kikészítette a munkavégzőt, Rendszerint olyanokkal tették meg ezt, akik valamilyen szempontból riválisnak számítottak: vagy ugyanannak a lánynak udvaroltak, vagy - ha rokonok voltak kifuccsolták valamiből a másikat az osztozkodásnál. Le megtették olyan hencegőkkel is, akik munka után egy nagyfröccs mellett arról hencegtek esténkánt, hogy ok az utolsó szekérről, tehát akkor, amikor már tetőzött az asztag,nem kértek létrás közvetítőt, és ugy megdobták a kávét, hogy az átrepült az asztagon, és lehullt a másik oldalon. "Ha olyan nagyon erős, akkor emeljen-elv alapján gonoszkodtak az ilyennel. A faluban 2o-3o asztagrakó mester volt, őket hívták minden helyre. A hordás befejeződött július 2o-ra. Közben megkezdődött a cséplés. Bár ott volt az asztagok mellett aeztegonkánt egyegy hordó viz , csáklya , horgosvilla , tüzesapó , jobb volt a csáplésen hamar túllenni. Kég jártak a szekerek kát oldalruddal, kát keresztfával, hamvassal ás négy gúzzsal felszerelve, de már búgtak a cséplőgépek. 1935-ben még t üz-esgáp is járt, 1936tól már csak traktorvontatta cséplőgép. A tüzesgáp részeit kezelője /Képíró Lániel lo évee hajdani gépész/ még mindig el tudja sorolni: ezek a következők: tüzház , csövezett házzal egybekötve , víztartály szabályzó , 2 db. biztositócsap , egy vízállást mutató csap feszmárő , főszelep , kémény " ószramancsó " /ezen vezették á fáradt gőzt a kéménybe/, kormolóajtó , nc gylenckerék , kis lendkerék, tüzház, ólomszeg, tisztitószeiep meg azok a kerekek, amelyeken járt a masina. A tüzház elején nyertek elhelyezést az inditóhébli , a hengerolajozó , a szabályozócsap .Csak a cséplő mozgatására,azaz munkavégzésre volt alkalmas, de magát lóval kellett vontatni, loi.
