Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)

egyike a Történeti Képcsarnok tulajdona. Az aranymintás tapéta háttér előtt a fekete ruhában álló gyászoló királyné idealizált alakját, Benczúr végtelen egyszerűséggel hívta életre. Ferenc Józsei egész alakos képe (96. kép) a reprezentatív portréfestés hagyományait tükrözi. Nem célunk Benczúr valamennyi díszruhás, főúri portréját s a pompázatos külsejű főúri dámák ábrázolását felsorolni. Ezek a művek a kor szükségszerű termékei, a vezető társadalom fellengős magatartását tükrözik. A dús emlékanyagból mindössze a legjelentősebbeket említjük meg: a Van Dyck-i külsőségekkel megfogalmazott Ferdinánd bolgár cár egészalakos képét, mely jelenleg a szófiai Nemzeti Galéria tulajdona (91. kép).

169 A művész 1891-ben két hetet töltött Szófiában, akkor egy tanulmányfejet és mellképet festett a cárról. A nagy portré csak 1894-re készült el és az Antwerpeni-Kiállításon Medaille d'Honeurt kapott.

170 A Képzőművészeti Társulat kiállításán 1895-ben mély, hatásos színeit dicsérik.

171 Hasonló felfogású a néhány évvel később készült Vay-arckép (98.kép).

171 Az 1902-ben Ambachban festett erőteljes, reális ábrázolás barátjáról, Rudolf Seiíz-ről, legjobb arcképei közé tartozik (99. kép).

í71

/b Már 1888-ban az a megtiszteltetés érte, hogy a firenzei Uffizi Képtár igazgatója Ginori márki levélben kérte fel arra, hogy a világhírű galéria önarcképgyűjtménye számára küldje el képmását.

172 Időközben azonban a mester Budavár visszafoglalásán dolgozik, így a felhívásnak csak 1892-ben tehetett eleget. A másodpéldány derűsebb arckifejezéssel családja birtokában van, a valamivel későbbi Önarcmása rajzban hasonló felfogású.

173 (101-102. kép.) Élete derekán minden rendű és rangú elismerésben volt már része, mégsem hivalkodó önarcképe. Festőkabátba öltözik, fejére hetykén csapott barett simul - ez a viselet az, melyre a legbüszkébb, mely kihangsúlyozza, hogy a világ előtt megbecsült társadalmi állását, messze mögötte érzi festő mivoltának. Szerény, egyszerű, nyugodt és komoly önvallomás tükrözi a művész csendes, rokonszenves egyéniségét. A másodpéldány a család számára mosolyt rejt, a bánatban töltött esztendők után az élet értelmének, csendes boldogságának további ígéretét. Mert a szomorúság 1890-ben, felesége elhunytával sokáig megülte szívét. Árván maradt négy gyermekének két év után talált szerető anyát, Ürmössy Kata Piroska személyében. A harmónia családi életében ismét helyreállt, mert második neje nemcsak gyermekeit nevelte fel példás módon, de nélkülözhetetlen segítőtárssá is vált számára. Komoly, vonzó egyéniségét több képmás őrzi a Magyar Nemzeti Galériában. Ezek egyike 1893-ból származik.

174 (102. kép.) A végtelen egyszerű megfogalmazású beállítás a csaknem teljes profilrajzzal, már magában véve is szerénységet árul el. A semleges háttér, a nyak csupasz íve, a világos, könnyű ruha kis részletével a vállakon minden díszt, ékszert nélkülöz. A jellemzés súlya a fejen, az arcon van. Mesteri a szemek kifejezése. Profil beállítású a feleségéről készült másik arcképe is.

174

/a (103. kép.) A rep-