Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)

egyike a Történeti Képcsarnok tulajdona. Az aranymintás tapéta háttér előtt a fekete ruhában álló gyászoló királyné idealizált alakját, Benczúr végtelen egy­szerűséggel hívta életre. Ferenc Józsei egész alakos képe (96. kép) a reprezen­tatív portréfestés hagyományait tükrözi. Nem célunk Benczúr valamennyi dísz­ruhás, főúri portréját s a pompázatos külsejű főúri dámák ábrázolását felso­rolni. Ezek a művek a kor szükségszerű termékei, a vezető társadalom fellen­gős magatartását tükrözik. A dús emlékanyagból mindössze a legjelentősebbe­ket említjük meg: a Van Dyck-i külsőségekkel megfogalmazott Ferdinánd bol­gár cár egészalakos képét, mely jelenleg a szófiai Nemzeti Galéria tulajdona (91. kép). 169 A művész 1891-ben két hetet töltött Szófiában, akkor egy tanul­mányfejet és mellképet festett a cárról. A nagy portré csak 1894-re készült el és az Antwerpeni-Kiállításon Medaille d'Honeurt kapott. 170 A Képzőművészeti Társulat kiállításán 1895-ben mély, hatásos színeit dicsérik. 171 Hasonló felfo­gású a néhány évvel később készült Vay-arckép (98.kép). 171 Az 1902-ben Am­bachban festett erőteljes, reális ábrázolás barátjáról, Rudolf Seiíz-ről, legjobb arcképei közé tartozik (99. kép). í71 /b Már 1888-ban az a megtiszteltetés érte, hogy a firenzei Uffizi Képtár igazga­tója Ginori márki levélben kérte fel arra, hogy a világhírű galéria önarckép­gyűjtménye számára küldje el képmását. 172 Időközben azonban a mester Buda­vár visszafoglalásán dolgozik, így a felhívásnak csak 1892-ben tehetett ele­get. A másodpéldány derűsebb arckifejezéssel családja birtokában van, a va­lamivel későbbi Önarcmása rajzban hasonló felfogású. 173 (101-102. kép.) Élete derekán minden rendű és rangú elismerésben volt már része, mégsem hivalkodó önarcképe. Festőkabátba öltözik, fejére hetykén csapott barett si­mul - ez a viselet az, melyre a legbüszkébb, mely kihangsúlyozza, hogy a vi­lág előtt megbecsült társadalmi állását, messze mögötte érzi festő mivoltának. Szerény, egyszerű, nyugodt és komoly önvallomás tükrözi a művész csendes, rokonszenves egyéniségét. A másodpéldány a család számára mosolyt rejt, a bánatban töltött esztendők után az élet értelmének, csendes boldogságának to­vábbi ígéretét. Mert a szomorúság 1890-ben, felesége elhunytával sokáig meg­ülte szívét. Árván maradt négy gyermekének két év után talált szerető anyát, Ürmössy Kata Piroska személyében. A harmónia családi életében ismét helyre­állt, mert második neje nemcsak gyermekeit nevelte fel példás módon, de nél­külözhetetlen segítőtárssá is vált számára. Komoly, vonzó egyéniségét több képmás őrzi a Magyar Nemzeti Galériában. Ezek egyike 1893-ból szárma­zik. 174 (102. kép.) A végtelen egyszerű megfogalmazású beállítás a csaknem teljes profilrajzzal, már magában véve is szerénységet árul el. A semleges háttér, a nyak csupasz íve, a világos, könnyű ruha kis részletével a vállakon minden díszt, ékszert nélkülöz. A jellemzés súlya a fejen, az arcon van. Mesteri a szemek kifeje­zése. Profil beállítású a feleségéről készült másik arcképe is. 174 /a (103. kép.) A rep-

Next

/
Thumbnails
Contents