Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)

Lyka szerint: „A tanulmány céljából beállított müncheni modellt ezzel a címmel el is lehetett adni."

85 Hasonló tetszetős megfogalmazású a Marokkói lány (45. kép). Benczúr 1871-ben Franciaországban tett utazása után festi feltehetően első olyan képét, mely a Bourbonok korának felelevenítésével foglalkozik. XVI. Lajos és családja a versaillesi palota megostromlásakot (46. kép). Ha a Rákóczi képen felcsillant már barokkos pompaszeretete, itt viszont a rokokó túlhajtott, fullasztó légköre fogad. A versaillesi palota díszes termében öszszebújva a királyi család kétségbeesett tagjai. A nők, gyermekek taglejtései a katasztrófa előrevetett árnyékát sejtetik, csak a karosszékben ülő király mozdulatlan, apatikusan néz maga elé. A háttérben a nyitott ajtón keresztül a szomszédos világos terembe látunk, melynek ajtaját négy testőr védi. Benczúr e kompozícióhoz tanulmányozta a München melletti schleissheimi kastély belső kiképzését, melynek emléke a fentmaradt három interieur.

86 A képet csak reprodukcióból ismerjük, mert külföldre került s Londonban az Akadémia kiállításán aranyérmet nyert (41., 48., 49. kép).

87 Ugyancsak másik fentmaradt reprodukció tanúskodik arról, hogy sokkal lazábban, festőibben megoldott vázlat is készült a képhez, melyen a csoport azonos elrendezésben, de a bal oldalon jelenik meg (50. kép). A háttér itt sötét, a szoba kisebb, a közeli zárt ajtót mindössze két elszánt lakáj őrzi. Az ajtó előtt álló alakokhoz a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályán ceruzarajzot találunk.

83 A Makarttal 1871-ben tett tanulmányút terelte mesterünket a rokokó érzéki bája, az anyagok omló, csillogó gazdagsága felé. A fontenebleaui látogatás után visszatérve, a vonat ablakából vadászjelenetet látott s ezt Münchenbe érve azonnal megörökítette. 1921-ben, a Benczúr Gyula és tanítványai kiállításon 1886-os évszámmal szerepelt, 1887-ben a Képzőművészeti Társulat őszi kiállításán Vadászati jelenet (vázlat) címmel olvashatunk róla.

89 Tehát csak jóval később valósította meg a kompozíciót. A képnek nyomaveszett, biztos azonban, hogy nem azonos a Herrenchiemsee-i kastély Vadászjelenetével, amelyről a továbbiakban lesz szó. Ez a kép önálló kompozíció.

90 1874-ben festi e műfajban legismertebb képét a XV. Lajos és Dubarry-t, mely egyúttal a kritika hangját is megszólaltatta (51. kép). Felrótták a művésznek, hogy nagyszerű tehetségét ilyen hozzá nem méltó témával pocsékolja el, s az ábrázolás ürességéért korholták.

91 Szembeállította a kritikus, a kiállításon látott Munkácsy képpel, amelyről megjegyzi, hogy „véghetetlen egyszerűség, majdnem mindig bús költészet árad el művein, de gondolataiban változatos és az igazság útján halad".

92 Ifjú Benczúr Gyula emlékezései szerint, kisebb változtatásokkal négy példányban festette meg a témát.

93 A francia mesterektől tanult könnyedség, Boucher rokokó frivolsága érződik a gáláns jelenet beállításán és a színek erőteljes változatosságán. Érthető a kritika keserűsége tehát, amikor méltatlannak érezték a témát a művészhez, emlegetve a Hunyadi és Rákóczi kép nemes szép-