Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)

Benczúr nem lépte ugyan túl a korabeli népszínmű modorban festett életképek határait, mégis kedves emlékként tartotta számon, mert e tragikus magyar életképnek köszönhette vágyai valóraválását - Piloty osztályára kerülhetett Szinyeivel együtt, aki az Akasztott elszállításával lépett a Piloty tanítványok sorába.

33 A nemrég Nyíregyházán felkutatott 13 Benczúr rajz egyike, egy pörge kalapot viselő Férfifej tanulmány, a kompozíció közepén álló öreg halászt támogató fiatal férfi alakjához készült

34 (13. kép), teljes ceruzavázlatát pedig ugyancsak magántulajdonban őrzik.

35 Benczúrra a jelenet megfogalmazásánál feltétlen hatott Székely Bertalan akkor már elkészült nagy műve, a II. Lajos holttestének megtalálása. Az utánérzés kimutatható a téma megfogalmazásában, az alakok mozdulatában, de még a részletekben is, így pl. a sötétszürke, viharos égfelület színeiben is. Piloty iskolája ekkor volt fénypontján - írja Szinyei Merse Pál önéletrajzában - „ekkor voltak együtt legjelesebb tanítványai, Makart, G. Max, Lenbach, Leibl, Defregger, Benczúr.

3,i Piloty neve felszabadulást jelentett a sablonok nyűge alól. Az Akadémia temperamentum nélküli, félénk előadásával, szintelens

égével szemben bizonyos fokú realitást adott, S ugyancsak Szinyei visszaemlékezései igazolják Piloty nagyszerű pedagógiai képességét, mely megmagyarázza népszerűségét tanítványai körében. „Piloty dicséretére legyen mondva, hogy ő tanítványát az övétől egészen eltérő irány dacára annak kifejlesztésében nemcsak, hogy nem gátolja, de sőt ezen új irány merész kidomborítására serkentette."

37 A fiatal Benczúrnak ez időből való aktrajzai már a szorgalmas alakrajz tanítás eredményei, s a Pilotynál szükséges anatómiai tudás megszerzését is mutatja (14. kép).

38 Benczúrra nagy mértékben hatott Piloty. Sokat vitatott kérdés, mit tanult mesterétől, mennyiben követte őt, és miben szárnyalta túl. Nyugodtan állíthatjuk, hogy nem vált Piloty-epigonná. Már első nagyjelentőségű történeti művén, Hunyadi László búcsúján lemérhetjük ezt. Tudását a Pilotynál töltött két esztendő s a régi nagy mesterek tanulmányozása, melyre a müncheni képtárakban bő alkalma nyílott, teljes mértékben elmélyítette.

39 A Hunyadi László-val már, mint kiforrott tehetségű történeti festő mutatkozott oé (15. kép). Valóban Benczúr egyik kimagasló alkotása a kép, mely nem a megmásíthatatlan vég drámai sötétségét tárja elénk, csupán a későbbi események tragikumát érzékelteti. Hunyadi László nemes alakja férfias elszántságot sugároz, barátai alakjában a vezérüket féltő hazafiak túláradó ragaszkodása fejeződik ki. A kompozíció zárt egységet alkot, az egyes figurák elhelyezése gondosan kikísérletezett, erről vall a Szlovák Nemzeti Galéria vázlata

40 (16. kép). Itt még hiányzik az előtérben, háttal térdelő vitéz alakja s a csoportosítás lazább, szétbontottabb. E vázlat, csak úgy, mint a két évvel később ugyancsak ilymódon keletkezett Vajk megkeresztelésének első megfogalmazása, rokon Madarász, Székely szemléletével. A kész műveken elsikkad a romantikus hevület, hogy helyet adjon az anyagszerűség uralmának. A Hu-