Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

Az első óriási terem a lengyeli kőkorszak! telepen talált - gróf Apponyi Sándor által ajándékozott tárgyakat tartalmazza,a mely lelet Wozsinszky egy terjedelmes kötetben ismertetett. Itten az első szekrényben a nyers anyagok vannak kirakva, melyekből az ősemberek fegyvereiket és egyéb eszközeiket készitették. A fal mellett a fejlődést feltüntető sorozatban látjuk a legkezdetlegesebb obsidian nyil hegyeket; ilyen anyagból készült késeket, fürészeket, bőrkikészitésre szolgáló takarókat, de nemcsak ugy oda dobva és reá fogva, hogy azon tárgyak mire szolgáltak, a mit ha akarom elhiszek, ha nem akarom, nem hiszek, hanem egyes példányok Wozsinszky által nyirfaszurokkal és hánccsal ugy vannak nyélbe erősitve, a miként ilyeneket a lengyeli telepen találtak. Hiszen nekünk is, más muzeumoknak is özönével vannak aféle kezdetleges kőeszközeink, de ezeknek nyélbe erősitési módja csak is Wozsinszky múzeumában van kézzel foghatőlag feltüntetve, úgyszintén a kővésőké is. A nyél lyukas kőbalták fúrására szolgáló szarvasaggancsból szerkesztett készüléknek egy restaurált példányát is látjuk, a minőket Uj-Guineában ma is használnak, ezen czélra, de valószínűbbnek tartom, hogy erre inkább bodzafa szolgált. Az u.n. csiszolt kőkorszakban többfé le czélokra szarvas agancs is szolgált. Alkalmas fűrészük nem lévén, ugy vágták el az agancsot darabokra, hogy lábujjaik és fogaikkal hurt feszitettek ki; ezt az agancson egyszer körülvezették,az agancsot két kezükkel le és felhuzgálták és kovarczpor és vizzel, húrral végre is ketté vágták. Ezen eljárásnak nyilvánvaló bizonyítékai vannak itt megőrizve. Nekünk alig van egy két szarvas agancsból készült tünk és árunk. Szegszárdon sok, és e mellett olyan köszörű-kövek melyeknek kikopása azt bizonyítja, hogy csakis csonttüknek kihegyezésére szolgálhattak. Köztudomásúlag Ausztráliában és Hjguineában még ma is vannak olyan törzsek, a melyek kőkorszakban élnek és a