Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

10. Muzeumunk gyarapodása Ugy látszik, hogy e czimen állandó rovata nyilik meg a Nyirvidéknek már eddig is elég gazdag culturális gyűjteményünknek érdekében. A napokban id.Gönczy László adott egy bronz gyűrűt, melyet Bujon találtak, melynek czimer-paizsában csupán három nyil van bevésve, egyik függélyesen, a másik kettő rézsut jobb-balra lefelé irányítva. A paizs felett S.N. betü. Igen egyszerű, tehát igen régi czimer lehet, melynek származási korát - heraldicus nem lévén - meghatározni nem tudom, de a betűk alakjáról Ítélve a véset maga a XVI-ik századnál régibb nem lehet. írdekesebb egy másik bronz gyürü, melyet a Simaousztán, valószínűleg Schlichter Gyula ny, százados ur birtokáról bérlője, Ungár Géza ur küldött de Ferenczi József nyíregyházi könyvkereskedő ur utján. Ennek pecsételő lapja kissé szögletes, tojásdad. Vésete egy kar, mely hosszabb markolatú rövid keresztvasu kardot tart. Alatta félhold; a könyök mögött pedig egy csillag. Egy kardot tartó, könyökben derékszögre meghajlított kar, mellette félhold és egy csillag! Mi ez? Természetes dolog, hogy nem lehet más, mint török pecsétgyűrű. Eltaláltuk, mint szarva közt a tőgyét. A hetvenes évek elején az öreg tudós Pulszky Ferencz csecsemő muzeumunkat Nagy-Kálióban meglátogatta. Ezen alkalommal nagy büszkén mutattam meg egy a Sima pusztaihoz hasonló gyűrűnket. Slmo3olyogta magát az öreg tudós. Hát azt hiszi maga, hogy a török világ előtt nem volt csillag és hold az égen? Nem forgattak-e azelőtt is kardot a vitézek, ugy mint ma? Feleletem mély hallgatás volt. Na lássa, én meg azt tartom, hogy ez avar gyürü.Arra már nem emlékszem, hogy ezen nézetét mivel támogatta. A világhírű tudósnak nézetét azonban el kell fogadnunk, és ezen e-