Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

S

zabolcs

megyei__őshalmok kér

déséhe

z " II. .4 tisza-eszlári határban a Tiszának árterében lévő Po

ty halmot a tulajdonos gróf Pongrácz Jenő ur 1889-ben ásatta meg. Öt napon át husz napszámossal dolgoztunk. A mintegy 8 méter magas halom felső része fekete föld volt 5 méter vastagságban és élesen tért határolva az alsó 3 méter vastag I sárga homck tömegtől. A halomnak függélyes tengelyében a fe- • "kete föld és a sárga homoknak határán találtuk meg a bolygatatlan sirt. Itt a homok kemény sárga agyaggal volt 3 ctm. vastagságban simára tapasztva, a milyent kása malmoknál is használnak. A 170 ctm. hosszú és cm. 71 széles sirfenék 20 ctm. széles és 5-8 ctm, mély hornyolattal volt határolva, a mely mélyedésbe a feneketlen 30 ctm. magas és 5 ctm. vastag szétporlott tölgyfa koporsóládának alsó széle volt beillesztve. A ládát hasonló vízszintesen elhelyezett deszkázat fedte. Vasalásnak nyoma sem volt. Ilyen agyaggal kisimított terület az árkocskákon tul minden irányban még 25 ctm. szegélyzetet képezett. A sirban egy nagytermetű férfinak csontváza feküdt oldalt, összekuczorodott helyzetben, jobb oldalán fekve fejtetővel nyugotnak, arczal délnek fordulva. A földnek súlya által összelapított csontváz lisztté porlott állapotban volt, ugy hogy ép darabot kiemelni nem lehetett. Egyéb emberi készítmény mint a bal fülnek tájékán egy 11 milliméter átmérőjű, kifli alakú, nyitott, igen hegyes végű, sok ónnal vegyi tett rézből - bronzból - készült, külkerületén merőlegesen sűrűn hornyolt, fülbevalócska nem volt. A sirtól két lépésnyire, egymástól egy lépésnyire két gyermek égetett csontjainak maradványa. Egyik rakásban 4 mil- | liméter hosszú, csontból vagy csigákból/tridacna gigás?/ ké- * szült égetett gyöngyök. Ezen kivül közel a sirhoz délnyugatra, de 60 ctméterrel magasabban, egy szájával lefelé forditott, de a földnek