Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

hát ha az István féle - Karászban talált - érem István uralkodásának utolsó, a Szt. Lászlóé pedig uralkodásának első évében 1077 ben veretett volna, azon esetben is jogosult azon feltevés, hogy ezen helyen 57 éven át temetkeztek. Tudjuk azt, hogy ma Szabolcsvármegyében 1000 lakos közül évenkint harmincznál több egyén hal el évenkint, és ha feltesszük, hogy az árpádházi királyok idejében, nem 30, hanem csak 20 halt el, akkor is valószinü, hogy a karászi temetőben 154 tetem fekszik, ha a falunak csak 100 lakosa volt is. Mondjuk, hogy Fülöp Jenő 20 sirt talált, mi pedig 1901 őszén ötöt, még akkor is 129 sirra kellett volna akadnunk f.év 15-én, mikor az ásatásnak reményteljes folytatása végett a lelhelyre rándultam. A hegy egeret szül. Két napig 27 emberrel dolgoztunk. Okolicsányi Menyhért barátommal okt,14-ón és 15 én két napig 27 napszámossal dolgoztunk, 21 kutató árkot húztunk egy 214 méter hosszú és 128 méter széles területen. Az egy méter széles és 1-1*5 méter mély árkoknak öszszes hossza 562 métert tett ki. Csak a második napon találtunk egyetlen csontvázat hanyatt fekvő bolygatatlan helyzetben, fejjel nyugotnak, lábbal keletnek 45 ctm. mélységben minden legkisebb sir melléklet nélkül, a Vecse kútjától 217 a Karász-Láng tanyai útból a tagba vezető délfelé vezető dűlő útnak kezdetétől 391 méter távolságban. Körülötte más sirokra eredménytelenül kutattunk. Koporsónak nyomai sem látszottak. A férfi csontváznak részben szétnyomott feje gerincoszlopa keresztcsontja medenczéje,czomb és sip csontja, a jobb lábnak sarok és ugró csontja a bal láb nagy ujjának középcsontja elég épek voltak.* A többi csontok annyira elenyésztek, hogy azok helye még szinben sem különbö-zött a sirnak homokföld tömegétől. A csontváznak hossza a sip csont alsó végétől a fejtetőig 160 ctm. Az elenyészett lábfejet bele számitva 168 ctm. lehetett. A fej közép hosszú,