Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

gény, mint te". Legtöbbnyire igy válnak bét szilvafásokká a dicső ősök utódai. Már pedig ha a család rovására eldőzsölt értéknek csak csekély részét is olyan utazásokra költenék, a melyeknek főcélja a műveltségben előre haladottabb népek intézményeinek a mieinkkel való összehasonlítása; teljes lehetetlenség lenne, hogy miután a mai viszonyok között magyar hazánknak javára velük született harcias hajlamaikat nem érvényesíthetik,ne igyekeznének szerzett tapasztalataiknak alapján összes erejüket, mint egy-egy apostol nemzetünk szellemi erejének fokozására fordítani, mert "Több ész mint erő". A történelemnek minden lapja arról tanúskodik, hogy a szellemileg és a műveltségnek magasabb színvonalán álló népek az alantosabbakat elnyomják. Barbár tömegek csak erkölcsileg és szellemileg alásülyedt népeket voltak képesek leigázni, elenyészteni és azoknak romjain magasabb színvonalra is emelkedni* A sötétségben tetszelgők Darvinnak azon tételét, hogy az ember és a majom közös törzsből származnak, oda ferdítették, hogy az ember a majomtői származott, a mit pedig soha egy szóval sem mondott. Annyi azonban szent igaz, hogy az emberben is van némi majom természet, amennyiben szeret utánozni még pedig néha a józan észnek háttérbe szorításával. A krinolint is Eugénia császárné majmai hordották. Ma a spártaiakat majmoljuk "Erős testben erős lélek," más szóval agarászni, vadászni és mindenféle testedző sportot kell űzni. Hát ez szent igaz, helyes és nélkülözhetetlen elv. Csak egy hiba van a kréta körül. Ez pedig az,hogy ez tekintetik még ma, - remélhetőleg nem sokáig - főiránynak;a természettani, physicai, vegytani, mathematikai, ipar és képzőművészeti, néprajzi, földrajzi, és egyéb - ma napság - a megélhetésre legfontosabb ösmereteknek - ha nem is le, de háttérbe szorításával.