Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

Miután - bár nem mindig - a templom alapitók a szentélyben az oltár alatt, vagy előtte óhajtottak temetkezni, itten is kutató árkokat húztunk, de sirboltra nem akadtunk. A mint mindnyájan tudjuk, ugy a gót, valamint a régibb román izlésü templomok is keletezve vannak amennyiben a szentély /apsis/ a templomnak keleti végén van; a nagyobb sza- * básu templomoknál a főbejáratot a nyugoti végen találjuk, de ezeknél sem hiányzik a déli oldal bejárat, a mely többnyire egy előcsarnokba vezet. A nyugoti nagy portalét ma is többnyire csak igen nagy * ünnepek alkalmával nyitják meg. Nem állitom biztosan, de ugy emlékszem, hogy a bátori ev.ref. templomnak is csak déloldali oldalbejárata van. Mint minden román, vagy gót templomnak csak a déli és keleti oldalon vannak ablakai, tehát a nyírbátorinak is azért, mert azon időben az ablaküvegek alig vagycsak drágán voltak beszerezhetők. Világosság kellett, de légvonat nem. A nyírbátori ev.ref. templomnak - ha jól emlékszem hat csucsives ablaka van, amelyeknek felső végét bezáró gót izlésü kőből faragott diszitései egymástól feltűnően különböznek. A tiszaszentmártoni páratlanul szép fekvésű templomban, azon koporsó, melyet szét nem dúltak, tehát a kriptának szerkezete is ösmeretlen maradt, a hajónak középvonalába!, a szentély előtt nyugotra mintegy négy lépésnyire találtatott, boltozat nélkül. Az uj padok be lévén rakva, kártevés nélkül kutatást nem tehettünk, de a padozatot talpainkkal kopogtatva, kisütöt- , tűk, hogy a hajó tengelyében három kriptának kell lenni, ugy mint azt a bátori templomban tapasztaltuk. Ezen körülményből bátran lehet következtetni azt, hogy a kripták itt is kártyaötös alakban vannak elhelyezve. A padok miatt azonban ezt meg nem állapíthattuk. A tiszaszentmártoni templomnak több átalakitást kellett átszenvedni. Záródását, szentélyét /apsissát/ egy nyolczszögnek hat oldala képezi. A szentélynek keleti és déli olda-