Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

tor-Jánosiban régészeti múzeum létezett volna; kétségtelen az, hogy a mi cistáink, kardjaink, bográcsaink sokkal régebbiek a hallstadti leleteknél, ahol a kántorjánosihoz hasonló,bronzkorszakra valló tárgyaknak nyoma sem találtatott. Nem Hallstadt felől került ide az a kultúra, hanem a mi vidékünk volt az a hid, mely az akkor még barbár közép Európát az aránylag sokkal műveltebb Kelettel összekötötte. A Krisztus előtti évezrednek második felére tett,u.n. "La Téne" cultura idejéből csupán Nyiregyháza városnak csaknem belterületén hat különálló urna temetőt ösmerünk. Egyetlen urnából 13 kauri /cyprea moneta/ nevü kagylót szedtem ki, amely kagyló az indiai tengerből halásztatik és némely helyen még ma is apró pénzül .szerepel. Ezek nem jöttek ide a svájczi Marin falu mellett levő langójából,vagy gázlójából /la Téne-jéből/ a neufchateli tónak, hanem nyilván ke letről hatolt hozzánk. Számos graphytból készült, részben diszitett edényeknek muzeumunk által őrzött töredékei is keleti származásra vallanak. A rómaiaktól sem terjedt kultúra ide, mert szórványosan talált érmeken, egy igen durva kis etruriai izlésü edénykén melyet talán egy megszökött fazekas inas csinált - és egy valószínűen Sziciliából, Cataniából került tessera /beléptijegyül szolgáló égetett agyag-karika/ öntő formáján kivül,melynek egyik felén elefánt, a másik felén madár van ábrázolva, római culturának nyoma a "Nyir-"ben nincs. Az elmondottakból jogosan lehet következtetni, hogy az őskori műveltség nem Délről, avagy Nyu,-a

t

ról, h

anem Keletről é

s pedig a vereczkei szoroson át hatolt be hozzánk. Bronztárgyainkat itt gyártották, mit az őskori bronzöntő mestereknek sürün talált gyűjteményei minden kétséget kivül igazolnak. Dr.Jósr. And rá . Első közlemény az Akk.XII.évf-ának 4. és köv.lapjain.