Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

hajtván, a korán által kegyes cselekedetnek minősített faültetésnek vallásos buzgalomból nagy híve volt és ezzel öntudatlanul nagy befolyást gyakorolt Egyptom klímájának javítására, mert midőn már vagy husz millió Mohamed Ali által ültetett fa felnőtt, a Nilus deltájánál évenkint 50-60 esőzési nap lett, az azelőtt esőt nem ösmerő felső Nilus folyásánál pedig öt-hat. A múmiák nem egyebek, mint a száraz levegő hatása folytán megaszalódott hullák. Az ajaki laposban oldalt fekvő kuczorodott helyzetben talált kőkorszaki, tehát mintegy ötezer éves csontváznak valószinüleg a humussav behatása folytán teljesen épek maradtak, mig például a hugyaji homokbuckákon a honfoglaláskori, tehát mintegy csak ezer éves csontvázak a levegőnek könnyen hozzáférhetősége, és a nedvességnek, s szárazságnak sürü váltakozása a csontokat lisztporhoz hasonlóvá változtatta. A Nyirviz - szabályozás gondoskodott arról, hogy a földnek mélyebb rétegei az előbbi állapothoz viszonyítva kiszáríttassanak és száraz nyári időjárás alkalmával a növények gyökerei nedvességhez ne juthassanak. Na hát el is érte célját, mert az előtt a vetemények a Nyírben nem száradtak ki, mig most az aszályban mi is gyönyörködünk. Jó világ van, mert a hullák és élők is a szárazság folytán múmiákká válnak. Ezen kitérés után visszatérve a raádi, mintegy 2400 éves kardra, megemlítem a vasdrótból font átmetszetben négyszögű láncot, mely a kard mellett széttöredezett, szétrozsdázott állapotban találtatott, és nyilván kardkötőláncul szolgált. Mind a négy oldalán ugy néz ki, mint egy három ágba font varkocs. Remek fonása egy mai aranyművesnek is becsületére válr ik. Nyíregyháza, 1905.december 21-én. Dr.Jósa And Is. /Megjelent:Nyirvidék,XXVI.évfolyam 52.szám, 1905. december 24én

t 1-2.lap./