Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

\ 18. Tapogatás honfoglaláskor! nyomok után Ségénvben Téresen emiitettem a "Nyirvidék" utolsó előtti számában azt, hogy a Gégényben talált honfoglaláskori ezüst csésze, a milyenekből assyr domborművek után.kiindulra, azt hiszem, hogy őseink áldomásukat itták, a három tojásdad ezüst lemezzel, és a hét szijdiszitésül szolgált ezüst gomb félével a gégényi határban levő Ing dombon találtatott, ahol a néphit szerint a kincsekkel telt rézcsónak is el van ásva. Vas Mihály gégényi ev.ref. lelkész ur helyesbítése szerint azonban ezen tárgyak a Monok dülő vagy Monok dombon találtattak, mely mintegy 100 holdnyi természet alkotta pár méternyi magas homok emelkedés, mely a Tisza szabályozása előtt a Nyir felől az ártérbe benyúló félszigetet képezett. F.hó 11-én sürgősen kértem fel Vas Mihály urat, hogy legyen szives érettem másnap reggel a demecseri vasúti állomás-hoz fogatot küldeni. Sürgönyömet azonban feledékenységből fel nem adták és igy az egyedüli demecseri fiakkerel, egy zsidó talyigással döcögtem G-égénybe. A tiszteletes ur az oskola épités körül volt elfoglalva, de csakhamar haza került és igyekezett a tervezett ásatáshoz nap-számosokat keriteni, de a községnek szorgalmas és jómódú lakosai, a kik épen a miatt a czuczistaságtől távol állanak, már pár hét óta káposzta termését hordták a demecseri állomásra, a honnan naponkint 3-4 külön tehervonat szállitja a káposztát a szélrózsa minden irányába. Plauka községi jegyző ur segitségével is csak délutánra lehetett négy napszámost keriteni. Na de a délelőtt sem veszett el, mint az alábiakban ki fog tűnni, sem régészeti, sem más tekintetben. A községnek lakossága csaknem kizárólag ev.református. Az eléggé hosszú falunak husz év előtt 700, most ezerkétszáznál több lakosa van. Templomjuk, helyesebben kápolnájuk a község északi végéhez közel egy öt-hat méternyi magas, pár hold területű valószinüleg nem hordott, hanem természetes homokdombra lett épitve, <tz