Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

• Kilátás honfoglaláskori leletre ^ A "Nyirvidék **-nek utolsó előtti számában felemlitet­tem azon honfoglaláskori leletet, a mely Schiller Gyula ur nyiregyházi ékszerész révén jutott muzeumunkba, és a mely le­let Bálint András helybeli tánczmester ur közben járása foly­tán került hozzá. A lelet a mint múltkor emlitettem a következő össze­sen 11 darab ezüst tárgyból áll. Egy minden diszités nélküli gömbszelvény alakú csészéből, mely teljesen hasonlit gyógysze­részeink lepároló porczellán csészéikhez, melynek átmérője 113 milliméter és 30 milliméter mély. Három darab cartonpapir vékonyságú 8 ctm. hosszú 7 ctm. széles tojásdad alakú, felül két helyen átlyukasztott lemez­ből, melynek közepén 16 mm. átmérőjű kerekded, vastagon ara­nyozott homorulatot észlelünk. Ilyen lemezeket dr.Hampel müve szerint eddig csak hármat találtak. Pilinben /Nógrádm./egyet, és Battán /Fehér m./ kettőt. Ezeknek lyukaiba domború aranyo­zott apró rozetták vannak beaklázva. A mienkből ezek hiányoz­nak valószinüleg a találás után hullottak ki. Hét darab 25 mm. átmérőjű kerek domború, préseléssel diszitett vastagabb lemezből, melyeknek hátlapján két átellenes fül van, melyeken szijjat húzhattak át,bőrre vagy vastag szö­vetre való megerősités végett. A domború lemez közepén egy fél borsó mekkoráju, és á széleken öt, fél paszuly alakú és mekkoraságu lapos kiemelke­dés képezi a diszitést, melyek egymástól és a középső dudor­tól, mélyedésből kiemelkedő éles lócczel vannak határolva; a mely lécz tehát a középből kiemelkedő félborsónyi gömbssel­vényt öt szög alakban keriti be. A diszités nem kiverés /trébelés/ hanem megfelelő ke­mény érczmintával való sajtolás utján készült, mert az egyiksa a körvonalak kettősek; a mintát tehát kétszer ütötték reá, de nem ugyanegy nyomra. A honfoglalás idejiből származó hasonló ezüst szijdv-

Next

/
Thumbnails
Contents