Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

terjesztették nálunk tűzzel vassal a kultúrát. Nálunk csak egyes római érmeket találnak gyéren, szórványosan. Nagyon gazdag La Tene izlésü tárgyakban. A többek között van ott ezen kórból hat darab igen nagy jellegzetes kés, négy ép vaskard, tizenkét fibula, melyeknek egyike korállal van diszitve. Tiz vaslándzsa. Nyolcz darab honfoglalás kori cserépedény sok kengyel és Árpád királyok korából származó sarkantyúk. Etnographiai gyűjtemény, és sok egyébb régészeti kincs, melyek rövid félóra alatt szemeimet elkápráztatták és igy emlékemben elmosódtak. Innen estére Győrbe érkeztem, a hol mint május első napjának előestéjén a munkások zajos, de békés felvonulást tartottak. A muzeumot a tudós és lángoló hazafiságukról hires Szent-Benedek rendiek alapították, gyarapitják és nagy rendben tartják. Ezen rendből vált ki a magyar régészet apostola Hómer Flóris is. A múzeumnak tudós-lelkes őre tisztelendő Börzsönyi Arnold ur, a kit reggel hét óra után kerestem fel a nagyszabású rendházban. Ha bajusszá volna, olyan kurucz lenne, a milyent még a "Nyir" sem terem. A nagy refectoriumban előbb uri módon megreggeliztetve bevezetett az egy nagy termet betöltő múzeumba. Miután azonban nyolcz órakor előadásra kellett mennie, magamra hagyott a múzeumban, a hol a sárga irigység epéje futott el, látván különösen a rengeteg avar tárgyakat, a milyenek közül a mi muzeumunk csak is egy árva nyilhegyet őriz, melyet Kótajban Lámfalussy gör.kath. lelkész ur házi kertjében találtak. Kőkorszaki eszközökben jóval gazdagabb, mint bármely általam ösmert hazai, vidéki múzeum. Különösen feltűnt egy kőcsákány, mely rézkorszaki csákánynak utánzata. Két bronzkardjuk is van. Egyik tömör, másik boritva