Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

Nyílt levél OÖrömbey Péter ev.ref.fOesperes barátomhoz VIII. öreg este volt már mikor báró Miske múzeumát mintegy két óra hosszáig végig néztem és magvas megjegyzéseit lelki gyönyörrel élveztem. De nem eresztett el szárazon másként sem, mert dolgozó szobájában valami pompás ottani termésű finom ó borral kínált meg, pedig ő maga vizimádó. Nem olyan mint én, - a kit - vagy is inkább családját - a napokban egy csinos fiatal huszár tiszt látogatott meg, bemutatván magát, hogy "Én Bornemissza vagyok". Visszamutatkoztam azzal, hogy "Én meg az ellenkezője." A legtöbb igazi nyiri embert finom borral megkínálni, majdnem olyan, mint a disznó elébe gyöngyöt szórni. A magam fajta nyiri ember ait tartja, hogy "Bort iszik a magyar ember jól teszi, tőle senki e jogát el nem vesziü De csak olyan bort iszik ám, a melytől disznóvá nem válik. A nyiri ember bor dolgában olyan, mint a tormába esett féreg, a mely az ananászban megdöglik. Nem is ittam többet egy pohárkánál. Kőszegi Bedaecker nem volt a zsebemben, sem cicerone vagy valaki ösmerősöm a ki a város nevezetességeire figyelmessé tehetett volna, de azért fel tűnt a piaczon újonnan épült román Ízlésben tartott r.kath.templom, a mely kicsinyben hasonlit azon templomhoz, melyet Samassa József egri érsek most épittet a nyíregyházi hiveknek, Isten dicsőségére, városunk ékességéül; a mely templom befejezéséhez közel állva eddig is 300000 forintba került, de valószínűleg még 500000 forintot fog elnyelni, a nagylelkű egyházfőnek örök emlékére. Kár, hogy a kőszegi templomnak egyik oldala helyszűke miatt sorházakhoz van tapasztva, nem pedig különállóan épitve. Elképzelheted édes Péterem, hogy olyan magam fajta 69 éves fiatal ember Keszthelytől Kőszegig, reggeltől estig,