Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)
stelyet már egy más -műveltségnek nem legalacsonyabb fokán álló nép- előzött meg. Azt hiszem, hogy Szabolcs vezér ezen várat elfoglalta, éa Anonymus szerint nagy árkolé3okat végezvén, hatalmasan megerősítette. Mint okû8 hadvezér, számot vetett a haái esélyekkel, éa mi előtt tovább haladt volna hóditó hadjáratban, megerősítette az elfoglalt várat, hogy esetleg ott biztos menedéket találjon. Anonymusnak hitelét ezen állitásom nem támadja meg. Ezen előzmény után reátórek várunknak rövid öamertetésére. 1895. év őszén a kereskedelmi miniszter megbízásából dr. Szendrey János ur utján dr. Bartalos Gyula történész ur óa én lettünk megbízva Szabolcs várának átkutatásával, a mit teljesítettünk is. Szabolcs vára egyenes vonalban Tokajtól északkelet felé 8.5, Bodrog-Keresztúrtól kelet felé 9.8, a Tiszának jelenlegi balpartjától pedig négy tized kilométer távolságra esik, és felséges kilátás van ormairól a nectárt termő Hegyaljára, az aranykalászos alföldi síkságra, és a hullámos ákácz kertre, a Hyir-re. A tisza szabályozás előtt, a Tisza közvetlen a vár alatt folyt. A várnak alakja háromszögű. A keleti leghosszabb sáncz 349 m., az északnyugoti 303, a dél-nyugoti 227 méter hosszú. A három szögnek leghegyesebb csúcsa északnak irányul. A kevésbbé hegyes déli csúcs néhány méternyi szélességben főbejáratul nyitva hagyatott. A nyugoti összeszögellés csaknem derék szöget képes, és legtompébb. Bejárat van még a déinyugoti oldalnak közepe