Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

ván, ott egy világtalan 100 év körüli hegedősnek meséit hallgatta, ki ezekkel kereste kenyerét, és midőn megtudta, hogy hallgatói között rétközi ember is van, elkeseredve panaazolta, hogy megvakulásának története a demecseri íányokváróval van összefüggésben. Ugyan is a 17-ik századnak végén a törökvilágban mint ifja egy urnák szolgálatában állott, kinek a Kacsavár volt tanyája, mely a pátrohai határban néhány kilométer távolaágra fekazik a demecaeri vártól és azintén egy szigetét képezte a rengeteg rétközi mocsaraknak, és a mely két vár csak csolnakon közlekedhetett -egymással. A Kacsavárnak ura a törökök által szorongatva kénytelen volt feleségével, szép leányával és kincseivel az erősebb demecseri lányok-vérába menekülni. Az öreg hegedős volt a csolnakos, s mikor már közel voltak a demecseri menedékhez, az ur mindkét szeme világától megfosztotta, és a vizbe dobván, életét is elakarta emészteni, nehogy az ő, és kincseinek hollétét elárulhassa. Valahogy azonban megmenekült, és mint hegedős tengette hosszú életét. Mi ebben a mese vagy igazság? egyikünk sem tudhatja. Annyi azonban bizonyos, hogy hozzá férhet

et

lonebb helyet mint ezen terjedelmes ingoványban épült várat vidékünkön találni alig lehetett volna. A vár kerülók alakú; öt-hat méter magasra emelkedik ki a szigetnek legmagasabb pontjából. Tetejének közepetája kincskeresők által kissé homorúvá van vájva. Fen3ikjának hossza délről északnak 40 nagy lépés ós 26 lépésnyi széles. - Nyugoti oldala egészen meredek, a keleti kissé lejtős. - Északi és déli végét sáncz árok szegélyezi. Az ezekből kikerült földtömegnek egy része kifelé hányatott. Az északi-félkörben futó árok kevésbbé van elmosódva, mint a déli. A keleti oldalon egy 2 méter magas, és másfél méter magas párkány vonul végig.