Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

még pedig Elephas antiquua maradványaival együtt, bolygatatlan rétegben. Mielőtt azonban ezen ős-lónycaontból készült mü8szközt röviden leimám, a lelet relativ korának felderitóse, és vidékünknek a mérhetetlen rÓ£i időkben való lakottjaiénak bizonyítása végett, meg kell eralitanea, bogy két fajta ős elefántot ösmerünk, üllephas antiquus éa Klephas primigeniost. Az előbbinek agyara kard alakú haj lássál bir, mint a mai elefántoké, az utóbbié pedig vissza hajló kunkorgó. Az előbbi a tudósok véleménye szerint csak meleg éghajlat alatt élhetett, mig as utóbbi hosszú szőrű volt, és az állítólag ezelőtt föld részünkön mintegy 12.000 év el5tt létezett jégkorszakban a magas északon most is élő iram szarvassal együtt tenyészett. ;

,l

rancziaorszagban, Belgiumban éa még Morva országban is biztos nyomaira akadtak annak, hogy ós lényekkel együtt már amberek is éltek. Magyarországról először Dr. Hermann ut tó bizonyította be azt, hogy a dilluviua korszakában már emberek is éltek, de állítása általánosan elfogadva még nincs, miután véleményének nyilvánít

h

atására a geológusok engedélyét ki nem kérte. Dr. Hermann Miskolczon dilluviális rétegben tehát olyan rétegben, melyben csak ős-lényc8ontok fordulhatnak elő, paleolyth az az őskőkorszak! /nea az ujabb csiszolt kősors zaki/ rendkívül nagy dárda hegyeket vagy szakóozét talált. Scepticusok mindig voltak: éa vannak ma is, de Hermann Cttó leletével szemben már fuldokolnak. A Tariczky múzeumban van egy őslény csontokkal a Tisza feneke alatt mintegy 1.0 méter mélységben talált barna, súlyos, nem csiszolt őslény csontból készült aüeszköz, 'uelynek mindkét vége ki van hegyezve, a késsel való faragásnak Aőkés/ félre nem ösmerheto nyomaival* A kihegyezett végek közelében egy-egy lyuk hatol ét a oeonton.