Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

A aéttyől lelet áll agy ép kardból, melynek tokja la részben ép. Meghajlítva lett az emberi hamvak mellé elhelyezve, mint ast ezen korból Európa más vidékein is tapasztaljuk; - egy törött kardból, melynek pengéje részben hiányzik, de markolata ép; - négy darab, egymástól ugy alakra, valamint nagyságra nézve lényegesen eltérő lándzsából , két dudoroa brons karparecznek töredékéből, a milyeneket a Kaukázusban, a kobáni sirmszőn, Beragbea, nálunk Halászban éa Gáván a Katőhaloaban, de Le Tanéban éa Hal

istadthan ia; egy félkörben hajlitott, gömbben végződő nyelű vaakáaből, a melyhez hasonlót Reinecke hirea mainzi régész hun késnek tart, de a aely nézetet a aényől lelet aegczéfolja és két ép cserépedényből, melyek egyikének haaa élesen áll ki, tehát római befolyásra vall, bár nálunk rómaiak aoh nem időz teké Bory Béla ur Bánházáról küldött csücskös hasú, tshs* ; a bronzkorazak fénykorára valló mintegy 3000 éves két cserépedényt, éa egy nagyobbnak töredékét. Sipoa Emil ur Petneházáról egy talpcaövea edényt, a milyeneket Trójában, Erdélyben Tordoaon, Tolna megyében ia találnak, muzeumunkban kettőnek töredékét őrizzük, melyek az ajaki laposról kerültek, küldött. ügy látszik, hogy a trójai kultúra melyet a Kr. előtti 7-ik századra tesznek hozzánk is felhatolt. Prop

per Samu ur Túráról két honfoglaláskori kengyelt és egy zabolát, Dobránazky ur Kótájból hasonló korból kőt kengyelt éa egy zabolát ajándékozott. Farkas Jánostól Napkorról egy bronz baltót szereztem, melynek nemes rozadáját lecsiszolta éa igy alig bir beccael. Ifj. Krajnik Józaef Ujfehértóról egy Septimua Severua-féle éraet adott. Oergelyffy Dezső ur Mária-Pócsról két gyönyörű ép bronzbográcsot ajándékozott, a melyek a Kr. előtti aá-