Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

neveznek. À Marin melletti lángéban nagy mennyiségben kerültek régiségek napfényre, melyeknek kora a Krisztus előtti évezred második felére lett biztos-m meghatározva, a midén a bronzot a vas kiszorította, és főképen csak dísztárgyak készítésére használtatott már. A La Tene-féle kultúrának számos biztos nyomait őrzi muzeumunk a legkezdetlegesebb és legfinomabb kerámikai tárgyakban, jellegzetes kardokban és kapocs tűkben /fibula/. Csupán Nyíregyházán alig néhány négyszög kilométer területen öt La Tene kori urna temetőt ösmerünk. ízen korból legérdekesebb a Leveleki Béla ur által ajándékozott sényői lelet, mely egy kardtöredékből, egy ép kardból, öt különböző lándzsából, egy késből, két dudoros karperecz töredékből, mely már a hallstadti korban is dívott, és három agyagedónyből áll, mely közül kettőnek élesen kiszögellő hasa már római befolyásra is vall; bár ezen kincsszomj

as nép nálunk megtelepedve soha sem volt. Krisztus utáni korú, népvándorlés idejéből származó tárgyak, Székelyből, Zalkodról, Geszterédről és a rakamaz-timári őstelep tiszapart-omlásából kerültek. Honfoglaláskori emlékekben a kis területhez és a gyűjtés idejének rövidségéhez aránylag elég gazdagok vagyunk, mert mig Dr. Hampel József "A honfoglaláskor emlékei" a m. t. akadémia által 1896. évben kiadott jeles müvében 24 honfoglaláakori kengyelről emlékezik a Nyírből már mintegy 30 lett ösmeretes. Azóta ezen arányos most már nem annyira elütő, de mégis vármegyénkre kedvező. Honfoglaláskor! balta, fokos, kard dolgában is felette állunk az ország bármely vidékének. Igaz, hogy honfoglaláskori sírjainkban találtunk hullámos fésü-diszitésü szláv-eredetü edényeket; de hiszen ma is felvidékről szerezzük be ezen szükségletünket. Árpádkori temetőre eddig csak Karász határában akadtunk, a