Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

; egy a hoehenbergi kardnak hosszát nea tudjuk, mert a hegye hiányzik, de pengéjének hossza igy is 68 czentiméter, mig a mienké nagyot mondva 50 czentiméternél hosszabb nem lehetett. A * -)chenbergi kardnak pengéje 4 milliméter vastag a markolat <v a mienk pedig tiz mn. A hoehenbergi kard markolatának feje a gömbalakot közelíti meg és szövettel volt bevonva. A gávainak feje egy hengerded vasból készült gyürü, vagy karika ós szintén szövettel volt körülgöngyölve, olyannal, mint a halom aljában talált, a halIstadtiákhoz hasonló, bronzból készült boka perecz. Mindkettőnél azonban a penge kétélű. A keresztvas, ós a tulajdonképeni markolat azonban csaknem azonos. Távol áll tőlem az, hogy laikus nézetemet a dr. Hampel József uré fölé akarnám helyezni, csak a figyelmet óhajtottam a felsorolt körülményekre terelni. Kinos kizárva, hogy a sok kifosztott szabolcsi halmok egyikében bővebb aratásunk lesz, mely ezen ős történelmünkre nézve igen fontos kérdésnek tisztázásához némely adatot fog szolgáltatni. A Szentesen talált kardot, mely a gávainak analogja, még eddig nen ösmerem. Dr. Hampel József ur maga is azt mondja, hogy ezen kérdés további analógiák felszínre kerüléséig függőben marad. Nyíregyháza, 1898. deczember 16-án. Dr. Jósa András. Megj.: Nyirvidék, XIX. évf. 51. szám. Nyíregyháza, 1898. december 18-án, 2. lap.