Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

mienké nagyot mondva 30 csentiaéternél hosszabb nea lehetett. A hoehenbergi kardnak pengéje 4 ail11

aster ras

tag a markolatnál, a aleak pedig tiz as. A hoehenbergi kard markolatának feje a gömbalakot közelit! meg és szövettel ran beronra. A gárainak feje egy hengerded vasból késsült gyürü ragy karika, és szintén ssörettel rolt körülgöngyölre, olyannal, mint a halom aljában talált, a hallstadtlakhos hasonló, bronzból késsült boka perecs. Mindkettőnél azonban a penge kétélű. A ke resztvas, és a tulajdonképeni markolat azonban csaknea azonos. Tárol áll tőlem as, hogy laikus né se tenet a dr. Hampel József uré fölé akarnám helyezni, csak a figyelmet óhajtottam a felsorolt körülaényekre terelni. linos kizárva, hogy a sok kifosztott szabolcsi halmok egyikében bővebb aratásunk less, mely esen ős történelmünkre nézve igen fontos kérdésnek tisztázásához néaely adatot fog ssolgáltatni. A Szentesen talált kardot, aely a gárainak analogja, még eddig nea ösmeresu Dr. Hampel József ur maga is ast mondja, hogy ezen kérdés további analógiák felszínre kerüléséig függőben marad. Nyiregynása, 1898. deosember 16-án. Or. Jósa András. /Kny. Kyirvidók, IIX. óvf. 51. ss. 1898. dec. 18., 2. 1./