Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)
La Téne korszaki, közép Európában a Krisztus előtti évesred második feléből származónak tartott számos tárgyaink éa lelhelyeink bizonyítják, hogy vidékünk azon időben ia aürün volt benépesülve. CaerepeB-Kenézről Vidovich László főszolgabíró úrtól áttört /I Jour/ vógződóaü tokkal ellátott hegyea kardnak jellegzetea töredékét, tehát a legrégibb alakot, bronzból öntött apró ökört, kac8át, kutyát, madárfej alakú nagyobb bronz caattpeczeket, két-aerpenyŐa finom kis mérleget, ós egy a homlokon nyitott, a fülek felett erős védő ernyővel ellátott va8-aiaaknak töredékét kaptuk. Téthről a mai juhnyiróhoz hasonló ollót és hullámos, a bronzkoriakhoz hasonló vaskést, néhai Bonis Samu szolgabíró úrtól. Bájról bronz fibulát Tóth gazdatiszt úrtól. Ujfehértó kötelékéhez tartozó Micske pusztáról Erdődy Miklós úrtól vas fibulát. Nyíregyházáról a közvágóhíd ópitése alkalmával ötvennél több, égetett embercsontokkal, különböző bronz tárgyakkal, vaaké8ekkel telt durva müvezetü urnákat, melyeknek egyikében 13 átfúrt kaurit találtam, bizonyságául annak, hogy ezen kultúra keletről hatolt be hozzánk. Innen mintegy ezer méter távolságban a nagy lovas kaszárnyának alapozása alkalmával, hasonló, de ezenfelül római befolyásra valló, éles hasú edényeket.fejénél 3-3 harántnyujtvánnyal biró kengyeles kapocstüt /fibula/, fémtükröt találtunk. Innen tovább délfelé 600 méternyire Lichtmann Dezső urnák sertéshizlaló telepén hasonló korból származó urnákat. Innen északkelet felé 800 méternyire dr. Trajtler Soma érkert alatti szellőjében urnákat és égetett ember csontok között bronz-tárgyakat. Ezen helytől északkelet felé mintegy 1800 méternyi távolságban a pazonyi utcza végén csatorna ásás alkalmával számos, a közvágóhídiakhoz hasonló urnákat, égetett em b ercsentokkal, vas késekkel, bronz kard tokvéggel, és egyéb
