Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei.(Jósa András Múzeum Kiadványai 2. Budapest, 1958)

Kxisstus előtti évasred elejére helyetik, de ne* állítják ast, hogy a vasnak használata másutt ia ason időtájban kesdődött, aert hissen Igyiptosiban a Tasst aar aselőtt 3000 érvel ősaerték és használták. Igy tehát a hasonló kultúrára valló leleteket Ballstädt korszaki aknák nevezik, a aely költ urának nyoaait asoaban a Kaukázusban Kőbánban, sok helyen aásutt, de a ni vidékünkön is megtaláljuk. Ssen culture asonban as én sserény nézetem s ser int nea Ballstädt vidékéről nyomult hossánk, hanem keletről Ung, Bereg és a lyiren át nyugotra, Baa vagyok eléggé ssakértő, hogy a Ballstädt! oultura Binden jellegzetes tárgyait Syirünkön át a Kaukázusig nyoBoshassaa, de asért egy kettőt aég is ösaerek. Találtak Hallst ad tban csitron éa narancssárga nea átlátszó üveg passtáből késafllt gyöngyöket, melyeknek felületén több helyen váltakozó fehér és kék körök látszanak, a aelyek nincsenek a gyöngynek felületére raj

solva és beégetve, aert a kettétört gyöngyökön tisztán aeglátssik, hogy a gyöngy sárga magjának perlpheriáján laposra csiszolt több helyére, egymás fölébe rakott kobalt-kék és fehér lepény-kék voltak oda olvasztva, és esen lepény-kéknek szélei a gyöngynek felületén köröknek tűnnek fel* Ilyen a Kaukázusban, Hallstadtban és Gysiun Erdélyben talált égessen sajátságu müvesetü gyöngyök, nálunk is Téthen, Sényőn, Nyíregyházán és több helyeken, melyeket sajnálatosra fel nea jegyestem - találtattak. Tőlünk délre vagy északra tudtommal ilyenek nem fordulnak elő* Dr, Haspel József ur ezen gyöngyöket phoenieslai gyártmányoknak tartja. Addig azonban, sig tőlünk délre vagy éssakra hasonló gyöngyökre nem akadnak, jogosultnak vélem azon nősetet, hogy azok nem a Balkán félszigetről, Uyriáből, Etruriából, Hallstadtből, hanem keletről a népvándorláskori utakon^