Csallány Dezső: Jósa András irodalmi munkássága. (Jósa András Múzeum Kiadványai 1. Budapest, 1958)

Előszó

- iffeoszor megállapítja, hogy a királynénak tüdőbaja van. Délvidéki tartózkodásra van s(ükség. A király kéri, hogy egy fiatal jé orvost ajánljon a királyné mellé kísérőnek. Skoda ezt megígéri és Jósára gondolj másnap délelőtt közli is est vele,ki erre még aznap éjjel otthagyja Bécset örökre.Karrierjét adja fel,hogy szűkebb basája népét gyógyíthassa és előmosditsa ennek kultúráját. Jősa lagykálléba költözik. Ehnes a helyhez nagyapja révén régi eaaládi kapcsolatok fűzik. As 1863-64. évben egy szükségkórház van a városban, melyben Dr. Korányi frigyes működik és amelyet a vármegye tartott fenn. Korányi felhívására 1864-ben "kórházegylet", majd 8-ágyas kórház alakul. Mivel elköltözőben volt Budapestre, hogy egyetemi tanszékét elfoglalja, Jősa András lépett örökébe, aki 1865-ben a sebészi diplomát is megszerzi Bécsben. 1864-től 1872-ig mint kórházi főorvos,1873-tói 1883-ig mint vármegyei közkórházi igazgató-főorvos tevékenykedik Sagykálióban.

Bs idő alatt a kórházi ágyak száma 84-re emelkedett. Orvosi hírnevét egy sserenosés műtét alapozta meg. Ebben as Időben nem volt a vidékünkön olyan orvos,aki nagyobb műtéteket végsett volna. így ások, akik műtéti beavatkozással voltak megmenthetők, rendszerint elpusztultak. Rövid idővel letelepedése után, Kállay Emánuel gasdag földbirtokost operálja meg kiszorult sérve és oseplesze miatt, aki a legnagyobb életveszélyben volt. Az akkori viszonyok között, amikor as antisepsis és as assepsis még ismeretlen volt, hermotomiát, cséplész-klmetszéssel végez.A beteg meggyógyult. A sikernek hírét vitték és a későbbi nagy praxis alapja meg volt vetve. Szegény ember maradt haláláig. A közrendű betegek anynylt fizettek,"amennyi tetszett",rendszerint a "kevés" tetszett nekik. Az urak pedig néhány hálás, jé szóval, vagy ha már nagyon meg akarták hálálni orvosi segélyét,egy-egy hor-