Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 57. (Nyíregyháza, 2015)

Néprajz - Ratkó Lujza: Táncviseletek a Nyíregyháza környéki tirpákoknál Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népviseletei. Viselettörténeti sorozat iI.

Ratkó Lujza

2. kép

Polgári szabású csipkebetétes blúz szoknyával. Jakab Ilona (gyűjtő) rajza. Bedőbokor, 1956

Fig. 2

Urban cut blouse with lace lining worn with a skirt. Drawing by Ilona Jakab (collector). Bedőbokor, 1956

3- kép

Fekete bársonnyal és gyönggyel díszített csipkebetétes polgári viselet. Jakab Ilona (gyűjtő) rajza. Bedőbokor, 1956

Fig- 3

Urban attire decorated with black velvet, lace lining and beads. Drawing by Ilona Jakab (collector). Bedőbokor, 1956

Bálhívogató vőfélyek

A vőfélyek a vasárnapi táncalkalmakra mindig előző vasárnap hívogattak: verses rigmussal kéredztették el a leányt vagy a fiút a szüleitől. Gyakran meg is vendégelték őket egy kis pálinkával, szalonnával, sonkával. A vőfik öltözéke nemegyszer díszesebb volt a lakodalmi vőfélyekénél, anynyi szalag volt rátűzve. Rendszerint magyar ruhát, azaz zsinórozott egyenes szabású nadrágot és zakót vagy bőgatyát, bő ujjú inget viseltek lajbival (mellénnyel) és ódalvarrott ráncos torkú bokszbőr csizmával. Jobb felkarjukra 2 méter hosszú, széles zöld, piros, kék, fehér vagy tarka selyemszalagot kötöttek, melynek a vége térdig vagy még lejjebb lógott. A bal vállukon keresztbe vetve a derekukra egy másik széles selyemszalagból masnit kötöttek, szintén lecsüngő véggel. Más adatok szerint mindkét vállukon 4 ujjnyi, bokrára kötött széles piros vagy égszin selyemszalag díszlett. Mellükre vékony szalaggal fehér viaszbokrétát tűztek, a fejükön darutollus pörge kalapot, a tollú mellett pedig kéknefelejcs bokrétát viseltek pici rózsával. Derekukra kardot kötöttek, amelyen a bal kezüket folyamatosan rajta tartották. (4. kép) A vőfik ketten vagy többen is jártak hívogatni; a városban gyalog vagy talyigán (könnyű kétkerekű homokfutó kocsin) közlekedtek, a bokortanyákra pedig lóháton mentek ki. A „nagy parádéhoz” hozzátartozott, hogy még a lovak sörényét és farkát is szépen kifésülték és „kipántlikázták”, azaz az akkori (XX. század eleji) divatnak megfelelően széles, kockás selyemszalagot fontak bele (Jakab 1956/7. 14., Jakab 1956/8.).

198